Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

Párt színeiben 1892-1901 között országgyűlési képviselő volt,38 egyike azoknak a vagyonos cíviseknek, akik a város, a Jászkun Kerület irányításában, illetve a közéletben szerepet vállaltak.

Babó László 562 holdas cívisnek Alsószálláson három, (585., 586., 587. sz. tanya) a szomszédos Göböljárás dűlőben két tanyája volt (539., 540.sz. tanya). Göböljárási tanyái közelében, az ötömösi út mellett járgányos szárazmalmot és szélmalmot építtetett. Birtokának művelési ágai - 145 kh szántó, 150 kh rét, 127 kh legelő, 80 kh erdő, 60 kh nádas39 - hagyományos állattartó gazdaságról tanúskodnak, a malomépítés viszont a gazda vállalkozó készségét mutatja. A 19. század második felében szélmalom építése általában módos nagygazdák vállalkozása, jelentős tőkét igényelt, de jó jövedelmet biztosított. Szembetűnő, hogy Babó László tanyáin csak öt cselédet foglalkoztatott és szőlőt 1895-ig nem telepített.

Alsószálláson a módos Darányi és Paprika család tagjainak volt több tanyája és új birtokos a dűlőben Huszka Vendel, akit a térkép majsainak jelöl.

Zsana puszta népesedése a tagosítás után kezdődött. A megelőző összeírások és egyházi sematizmusok a pusztáról egyetlen tanyát, egyetlen lakost sem jelölnek. Az 1854. évi földkönyv a pusztában 1199 hold homoksiványt, több mint ötezer hold erdővel beültetett homokot, 650 hold kaszálót, 99 hold legelőt mutat ki, de egyetlen négyszögöl szántót sem.40 A felparcellázott puszta nagyobb részét tizenhat-tizenhét évvel a tagosítás után is legelőnek használták, tanyák leginkább a Harka felől Kígyós puszta felé vezető ,,hatöles zsanai út" közelében és a Tajóval szomszédos földeken épültek. A hatöles úthoz közel épített kis tanyát a Keresztúri család négy tagja, Bacsó Sándor, Rádóczi József, ott épült Turóczi István szárazmalma, ami jól mutatja, hogy a malom az állandóan kinnélő családok nélkülözhetetlen szükséglete lett. 1879-ben 2-2 tanyája volt Gyárfás Istvánnak, Gyevi Mihálynak - aki 1895- ben 340 holdas gazda -, Modok Ferencnek és Péter Pálnak. Harka puszta határán a Komlós család két tagja haszonbérlőként művelte Szűri István és özv. Hamar Andrásné nagygazda földjét. Zsanában volt a református „főiskola” javadalomföldje, tanyája és a „régi várostanya”, mely a vállalkozó Hofmeister testvérek tulajdonába került. (Tanya 160.) Kiépült gazdasággal bírt Harnóczy L. Mihály (Tanya 339: 3 épület), Szőke Zsákos Sándor (Tanya 409: 3 épület) és özv. Tóth Józsefné (Tanya 307: 4 épület). Több tanya mellett a homokon veteményes és nagy gyümölcsös virult. Modok Ferenc mindkét tanyája mellett létesített pár száz négyszögöles kertet (Tanya 312., 313.). Sajnos a pusztáról négy térképszelvény elkallódott vagy lappang. A hozzáférhető mappákról 68 zsanai tanyát vettünk számba és úgy becsüljük, hogy Zsanában 1879-ig 85-90 tanya épülhetett.

Eresztő Zsanával határos, tőle délre fekvő puszta, a kettő között a szegedi út képezett határt. Az út déli oldalán, tehát Eresztő pusztán, a kiskunmajsai határszélen állt a kőkúti csárda. Az 1870-es években szűnt meg, az ott élők 1971-ben a szájhagyományból úgy tudták, hogy a csárdának csak az út felőli ivóját bontották el, ezért a csárdabérlő lakása megújítva megélte a 20. század végét is.

89