Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között
Eresztő puszta Alsószállással határos, vagyis a városhoz közeli fekvésű területét az 1870-es évek végén is a rétekkel váltakozó homokos legelő uralta. A várostól távolodva, a szegedi út és Mérges puszta felé vezető dűlőút mentén számos tanya épült és a tulajdonosoknak kimért pusztarészek területétől függően laza, vagy sűrűbb tanyasor formálódott. A szegedi útra sarkalló nadrágszíjföldeken a Kun család és Sárosi László tanyái kis tanyasort alkottak (6. színes ábra). A határrészen nagyobb tanyai gazdaságot birtokoltak: Kellner Dávid halasi kereskedő, a Király Gyenge család, Krammer Ferenc, Kurko Ferenc és Zseni Mór. Kellner Dávidnak Eresztőn három, Füzes pusztán egy tanyája volt. Birtokát a Hofmeister testvérekhez hasonlóan bizonyára a tagosítás után vásárolta olyan gazdáktól, akik megváltak az értéktelennek tartott homokföldektől. Nagyobbik eresztői gazdaságában két lakóház - az egyik föltehetően cselédház két gazdasági épület és a tanyatelektől nem messze még egy állattartó építmény, valószínűleg birkahodály állott (7. színes ábra). A tanya mellett szőlő, gyümölcsös és szérűskert volt, a gazdaság telkéből (udvarából) pedig két kisebb kertet (veteményest) hasítottak ki. A gazdaságot E és Ny felől szántó, D és К felől nagy rét és legelő vette körül. A kerteket a rét felőli oldalon körülárkolták. Kellner Dávid 1891-ben 154 Ft. évi adóval 64. a virilisek listáján, 1895-ben nem szerepel a 100 holdon felüli gazdálkodók között, ám a család három más tagja 118, 162 és 171 hold tulajdonosa, illetőleg bérlője volt.41 A Király Gyenge család bizonyosan szegedi telepes, római katolikusok és a puszta Szeged-Alsótanyához közeli, Mérges pusztával szomszédos területén vásároltak földeket: Király Gy. Ferenc 208, János 155, Mihály 244, Pál 189 kát. holdat. Eresztőn 1879-ben Király Gy. Jánosnak két tanyája - egy nagy gazdaság négy épülettel (Tanya 386.) és egy kis tanya (385. sz.) -, Ferencnek egy, Mihálynak egy tanyája volt és rajtuk kívül a család tagjai 6 tanyát birtokoltak a dűlőben (8. színes ábra). A család tehetősségét tanúsítja, hogy Király Gy. Amáliát 1876-ban Halász Darabos Antal, a legmódosabb Balota pusztai gazdacsalád sarja, Király Gy. Rózáit 1897-ben Harnóczi Z. Ferenc, 233 holdas gazda fia vette feleségül.42 A módos, nemesi kiváltsággal is rendelkező Zseny (Zseni) família öt tagjának volt 1863-ban száz holdon felüli birtoka. Jellemző, hogy Halason a tagosítást követően a Péter és a Kolozsvári (másként Kolozsvári Kiss) család után a Zseni família öt sarja birtokolt együttesen legnagyobb földingatlant: 2613 kát. holdat. Közülük legtöbbet: 1258 holdat Zseni István bírt.43 Társadalomtörténeti szempontból tanulságos lenne föltárni a család történetét. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy Zseni Mór eresztői földbirtokos az említett Zseni István leszármazottja lehetett. Föltevésünk fogódzója, hogy a Zsenieknek az 1879-es kát. térképen föllelt tanyái közül Mór gazdasága a legnagyobb: major jellegű, tornácos lakóházzal, cselédházzal, öt gazdasági épülettel (368. sz. tanya). A gazdaság helyszínrajzát, mely az 1879. évihez viszonyítva nem mutat lényeges változást, az 1911. évi kataszteri térkép alapján közöljük.(6. ábra). Zseni Józsefné Gózon Krisztina eresztői, felsőszállási, füzesi, és 90
