Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945
Gyula 3200, dr. Musa István 2400 szavazatot kapott. így Gömbös miniszter 800 szótöbbséggel Kiskunhalas megyei város képviselője lett. Az eredmény kihirdetését az Egységes Párt nagy lelkesedéssel vette tudomásul. Gömbös Gyula kettős mandátummal került be a Házba. Átvette ugyan a halasiaktól a mandátumot, de amikor választania kellett, az abádszalóki képviselőséget tartotta meg. Az Egységes Párt a halasi mandátumért másodsorban már nem indult harcba, mivel nem sok esélyt láttak arra, hogy a Kisgazdapárt jelöltjét dr. Musa Istvánt le tudják győzni. A második fordulóban más jelölt nem indult, így 1931. szeptember 23-án szavazásra nem került sor. A választási elnök dr. Musa Istvánt országgyűlési képviselőnek jelentette ki. így 1931 és 1935 között Kiskunhalasnak ellenzéki képviselője volt az országgyűlésben. A város vezetőinek javaslatára 1932. szeptember 30-án a képviselő-testület vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszternek a díszpolgári címet adományozta.™ A jegyzőkönyvi kivonatot október 4-én adta át dr. Fekete Imre polgármester. Markovits Máriával halasi csipkéből kivarratták Gömbös nemesi címerét, s a díszpolgári cím mellé ezt kapta ajándékul.7'1 Dr. Musa István az ellenzék padsoraiban foglalt helyet. Ellenzékiségből nem sokat mutatott fel. Mindössze egy alkalommal szólalt fel egész képviselősége idején. Gróf Teleki Mihály (1935, 1939) (Kcp: Kiskunhalas almanach 2002. 110.) A gazdasági világválság, annak magyarországi következménye Bethlen István miniszterelnök bukásához vezetett 1931-ben. Károlyi Gyula átmeneti kormányának takarékossági intézkedései, de politikai törekvései sem oldották meg a gazdasági és társadalmi ellentéteket.80 Miután Károlyi és kormánya lemondott, Horthy kormányzó Gömbös Gyulának adott kormányalakításra megbízást 1932-ben. Külpolitikában tervezett fordulatot - mely szerint a magyar revíziós törekvések, csak Németország és Olaszország segítségével valósíthatók meg - Gömbös szerint belpolitikai átalakulásnak kell megelőznie. Belpolitikai céljainak érdekében a kormánypárt vezetését is szerette volna megkapni. Ennek érdekében a kormánypárt Nemzeti Egység Pártjává történő átszervezését indította el. 1933 júniusától folyamatosan sikerült az Egységes Párt tagságát, szervezeteit a Nemzeti Egység Pártjába átvinni, s tömegpárttá szervezve erős kormánypárttá tenni.81 Mindez az 1935. évi országgyűlési képviselőválasztások kapcsán egyértelművé vált. Az 1935 áprilisában lebonyolított választásokat példátlan erőszak és csalás jellemezte. Ezen eszközökkel sikerült a 245 mandátumból a Nemzeti Egység Pártjának 170-et, 69,4%-ot megszereznie. A Kisgazdapártnak csak nagy nehézségek árán sikerült 25 képviselői helyet megszereznie. A választásokat vidéken március 21-e és április 4-e, Budapesten április 6. és 7. napján tartották meg.82 795