Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945
Az 1935. évi választás a választójog további korlátozását hozta. A választójogot 6 évi egyhelyben lakáshoz is kötötték. Ezt a módosítást Eckhardt Tibor kisgazda vezér így kommentálta: ,, Kimaradtak a csavargók, akik országot, világot járnak, akiknek se házuk, se hazájuk nincsen. ”83 Kiskunhalason a Nemzeti Egység Pártja 1933 júniusában alakult meg. Elnökévé dr. Mészöly Istvánt, titkárává dr. Zeisz Károly ügyvédet választották. A Nemzeti Egység Pártja és a Kisgazdapárt közötti első erőpróba a városi képviselő-testületi választás volt 1933 decemberében. Ezt a kisgazdák nyerték meg.84 A képviselőválasztásokon viszont nem tudták megakadályozni a Nemzeti Egység Pártja jelöltjének, a kiváló mezőgazdasági szakembernek, a későbbi földművelésügyi államtitkárnak, gróf Teleki Mihálynak a győzelmét. Egyértelmű győzelmében nyilvánvalóan szerepet játszott az a demagóg politika is, melyet Gömbös Gyula vezérfonalként adott pártja helyi szervezeteinek követendő példaként.85 Teleki azon képviselők közé tartozott, aki kereste a találkozást választóival. Gyakran jött a városba. Tanyákat látogatott, tanácsokat adott a homok hasznosításához. Kül- és belpolitikai tájékoztatásokat tartott. Képviselői irodájában, de itt Kiskunhalason is fogadta a hozzá segítségért fordulókat. Mindezzel népszerűvé is vált. Részint e népszerűség, másrészt az, hogy földművelésügyi tárcát is kapott, gróf Teleki Mihálynak 1939-ben sem okozott gondot a kiskunhalasi mandátum megszerzése a Magyar Elet Pártja programjával. Darányi Kálmán kormánya 1937 decemberében új választójogi törvényt terjesztett a parlament elé. E törvény általánossá tette a titkos szavazást. A képviselők számát is növelték. 260 fő kerülhetett a képviselőházba azzal az indokkal, hogy a felsőház tagjainak a száma is ennyi. 135 mandátum sorsát egyéni választókerületek döntötték el, míg 125-öt lajstromos kerületben választottak. Szigorodtak a választójogosultság feltételei, különösen az egyéni választókerületekben. A férfiaknál nem csak az életkort emelték 30 évre, de családfenntartónak és állandó foglalkozásának is kellett lennie. 10 éves magyar állampolgárság és 6 évi egyhelyben lakás is előfeltétele volt a választójognak. Nőknek csak akkor volt választójoguk, ha 30. életévüket betöltötték, az elemi iskola 6 osztályát elvégezték, vagy ha férjüknek is volt választójoguk. A törvény a korábbi választásokhoz képest 300 ezerrel csökkentette a jogosultak számát. Az egyéni választókerületekben legalább 500 sajátkezű aláírásra volt szükség az ajánláshoz.86 Az 1939. május 28-29-én megtartott választásokon a Magyar Elet Pártja döntő győzelmet aratott. A 260 mandátumból 182-t sikerült megszerezniük. Ez a képviselői helyek 71%-át jelentette. A Kisgazdapártnak 11 mandátum jutott. Előretörtek viszont a szélsőjobboldali pártok. 49 mandátumukkal a politikai élet jelentős tényezőivé váltak.87 1939-ben a kiskunhalasi egyéni választókerülethez csatolták Soltvadkert, Prónayfalva (Tázlár) és Bocsa községeket is. A megnövelt választókerületben újból gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter lett a jelölt a Magyar Élet Pártja 796
