Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

határrészről nem maradt följegyzés, de bizonyosan más pusztákon is találtak olyan gazdákat, akik már nem rendelkeztek belterületi házzal. Alátámasztja ezt Gyárfás István alkapitánynak 1853-ban az elöljárósághoz írt levele: „miután a városon lakó házzal nem bíró, s állandóul tanyákon tartózkodó gazdák a katonai beszállásolási s főzési terhek alól kibújnak, (...) azonnal írattasanak össze, s miután házok nem lévén, katonát nem tartanak, többszörös főzésre kényszerítessenek.”8 Az összeírással három tanácsnokot bíztak meg. Vizsgálódásuk eredményét sajnos nem ismerjük.

A puszták betelepülése és a tanyák száma alapján úgy véljük, hogy 1853 táján legalább 70-80 között lehetett azoknak a tanyabirtokosoknak a száma, akik - nem lévén városi házak - tanyájukon éltek. Nem tévesztendők össze a nős kertészekkel, pásztorokkal, akik már évtizedekkel korábban gazdáik tanyáin laktak. A korabeli följegyzések és az abból adódó következtetések így nyújtanak magyarázatot arra, hogy 1853-ban a halasi puszták lélekszámát már 3440 főben jelölték meg:4

3. táblázat. A halasi puszták lélekszáma, 1853

A puszta neve

Római katolikus

Református

Evangélikus

Lélekszám

Balota

289

(12,4%)

60 (5,4%)349

(10,1%)

Bodoglár

482

(20,7%)

147 (13,4%)629

(18,3%)

Eresztő

190

(8,2%)

35 (3,2%)225

(6,5%)

Fehértó

58

(2,5%)

126 (11,5%)184

(5,4%)

Füzes

70

(3,0%)

160 (14,6%)230

(6,7%)

Göböljárás

56

(2,4%)

114 (10,4%)170

(4,9%)

Kistelek

109

(4,7%)

14 (1,3%)123

(3,6%)

Pirtó

64

(2,7%)

30 (2,7%)94

(2,7%)

Rekettye

87

(3,7%)

151 (13,7%)238

(6,9%)

Alsószállás

153

(6,6%)

112 (10,2%)265

(7,7%)

Felsőszállás

86

(3,7%)

137 (12,5%)223

(6,5%)

Tajó

684 (29,4%)

10 (0,9%)

16 (100%)

710 (20,6%)

Kőkút (csárda)2 (0,2%)2

(0,1%)

Összesen

2328(100,0%)

1098(100,0%)

16 (100%)

3442 (100,0%)

Forrás: Schematismus... 1853, Vác

Felsőszállás, Füzes, Göböljárás, Fehértó, Rekettye pusztában vagyis a városhoz közeli határrészeken a református vallásúak voltak többségben, a távolabbi, főleg a Majsával és Szeged-Alsótanyával szomszédos Bodoglár, Tajó, Eresztő, Balota pusztában viszont római katolikus családok laktak nagyobb számban. Föltűnő, hogy a várostól dél-délkeletre, közel fekvő Alsószállás tanyáin is többen voltak katolikus

72