Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 15. Bakó Terézia - Bakó Katalin: Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950
vetőmagot, de ha az időjárás engedte, a gyümölcsfát is tisztogatták, az erdei fák tisztítását is elkezdték a tanyákon, meszelgették a gyümölcsfákat. ” Itt is, csakúgy, mint a karácsonyi ünnepkörben, jellemző a kettősség: egyrészt az egyházi év eseményei köré csoportosuló szokások, másrészt pedig a mezőgazdasági munkák eredményességét, a jó és bőséges termést biztosító cselekedetek befolyásolják a mindennapokat. Az egyházi év ünnepei szerint ezt az ünnepkört tovább bonthatjuk a húsvéti ünnepkörre és a pünkösdi szokásokra.54 A húsvéti ünnepkör A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepük Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó nagyböjt. A húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel a farsang vasárnapja és követi 50 nap múlva a pünkösd. Nagyböjt A húsvét előtti hat hetet nevezzük így, Halason a neve: bűt.60 Ez az időszak a bünbánat, a gyász és a húsvéti ünnepre való felkészülés jegyében zajlik. Mivel a húsvét ún. mozgó ünnep, így a nagyböjt kezdete (és a pünkösd is) a húsvéti időponthoz kötött. Konkrét, a böjtöléssel, annak étrendjével, a különböző tilalmakkal kapcsolatos adatunk nincsen, valószínűleg hasonló lehetett az étrend a nagypénteki, alább ismertetett ételekhez, de nem biztos, hogy olyan intenzív volt, mint a nagyheti böjtölés, s az is valószínű, hogy nem mindenki tartotta be az egyház böjti előírását. A nagyböjt idejére eső határnapokról azonban találtunk néhány feljegyzést. Az időjóslás itt is fontos momentum. Figyelték az időjárást, az állatok viselkedését, amelyből a tapasztalataik alapján következtetni tudtak arra, hogy milyen tavaszra, termésre, gyarapodásra számíthatnak az adott évben. „Ha Gyertyaszentelő napján szép idő van, akkor rossz, hideg tavasz lesz. Ilyenkor azt mondták az öregek, jobb hogy a farkas ordítson, mint a nap süssön. Ha hideg van, azután jó tavasz következik. Március hónapban örülj, ha sok szél fúj, s hóból vagy homokból fúvóst csinál, mert jó termést jelent. Amilyen az időjárás Virágvasárnapkor, olyan lesz a gyümölcstermés.”6’1 A mezőgazdasági munkák elkezdésére is vonatkozik néhány hiedelem: „A krumplit nagyhéten vagy a 100-ik napon, esetleg Gergő napján kell vetni, hogy sok teremjen és nagyok legyenek. A dinnyét a 100-ik napon, vagy Márk napján kell vetni, hogy százat teremjen. Az árpát, zabot - ha lehet - jégtörő Mátyás napjára el kell vetni, hogy jó termést adjanak. ”f’2 Szent György napja (április 24.) Ehhez a határnaphoz elsősorban az állatok kihajtásának tényét szoktuk kapcsolni, valamint ezen a napon szegődtek el a pásztorok, béresek. „A nagybarmok, 683
