Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban
elnevezéseket használta (Erdei Ferenc, 1942; idézi: Molnár Mária, 2000. 514-515.). 150Erdei Ferenc, 1957. 118. 151 Az 1920 novemberében elfogadott Nagyatádiféle földreform nem változtatott a hazai birtokszervezeten, ellenben jelentősen növelte a később eladósodó életképtelen törpebirtokok tulajdonosainak és a hozzájuk közel álló kisbirtokosoknak a számát. A rendelet értelmében mintegy 1 millió kataszteri hold földet osztottak szét több mint 400 ezer jogosult között; többségük 1-2 holdas parcellákat kapott. |s~Gyáni Gábor, 1998. 268-269. A paraszti gazdálkodás kapcsán Gunst Péter a családi munkaerő felhasználása szerint (munkaszervezeti alapon) 10-20 kát. holdnál húzta meg a családi gazdaság felső határát (Gunst Péter, 1987, 15.). Ettől eltérően Tóth Tibor - részben Csajanov megközelítési módjára építve - más szempontból vizsgálta a kérdést: szerinte el kell különíteni egymástól a csupán családellátó, illetve a már piacra termelő gazdaságokat. A két kategória között 70 hold körül húzta meg a képzeletbeli választóvonalat (Tóth Tibor, 1988. 120, 212.). 153Sárkány Mihály, 1978. 63-64. l34Vö. Polgármesteri jelentés, 1883. 16; ill. Mezőgazdasági statisztika, 1936. 190-191. l55Polgármesteri jelentés, 1935. 176. l56Mezőgazdasági statisztika, 1936. uo. 157Forrás: Gazdacímtár, 1937. 232-237. 1 5Я Bérelt terület a Kiskunhalasi református egyház 1478 kát. hold nagyságú birtokából. 174Az életrajzi adatokra vonatkozóan lásd: Gyarmati Andrea - Lehóczki György - Szabó Róbert - Szakái Aurél, 2002; ill. Szakái Aurél - Gyarmati Andrea, 2002. 16UForrás: Mezőgazdasági statisztika, 1938. 378- 385. lí4Idézi: Kiss Erzsébet, 1984. 13. 1 Tévesek azok az állítások, melyek szerint Flalason nem léteztek kisbérietek. Az 1935-ös gazdacímtárban számos példát találhatunk, melyek túlnyomó többsége 100 hold alatti földterület. 163Mezőgazdasági statisztika, 1936. uo. 164Berki Andorné, 2002. 13. 165Kiskunhalas Helyi Értesítője 1930. január 18. 166Forrás: Polgármesteri jelentés, 1931. 76-77.; 1935. 164-165.; ill. Cseri Gábor, 1999. 160-161. 167Cseri Gábor, i. m. 161. lfl8Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné, 2000. 19-20. 169 A Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagjaként a „Hangya” 1918-ban jött létre a tagok által befizetett tőkével. A korszak végén az egyes szövetkezeteket gazdasági szervezetként magában tömörítő központnak már közel 4000 család tartozott a tagjai közé. (Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné, i. ni. 87.) l70Karner Ágoston, 1927. 50-58. l71Forrás: Polgármesteri jelentés, 1935. 164. 172Győri József családjának vagyoni feljegyzései. Kézirat. TJM 7127. 173Kiss Erzsébet, i. m. 94-95. 174Vö. Lehóczky György, 2001. l75Gyáni Gábor, i. m. 287. 176Csokai Imre, 1939. 94, 99-100. 177Nagy Czirok László, 1959. 38. Idézi: Paládi- Kovács Attila, 2000. 119. 1780rbáczi Imre, 1939. 31. 179Giddens, Anthony 2000. 244-245. 180Erdei Ferenc, 1984. 383-386. 181 Mohay Tamás, 2000. 776. 182Ferró Róza, 1995. i oo Az utódok egy része később a megkötött házasságok révén metodistákkal is kapcsolatba került. Ennek a csoportnak Magyarországon lényegében alig voltak jogai, s az „el nem ismert felekezetek” közé sorolták őket. 184Ferró Róza, 1995. 528
