Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
34Bálint Sándor 1974. 413.; Für Lajos 1983. 140. ír Budárok. A halasi szőlőhegyre település. A gyümölcstermelés úttörői. Elbeszélte: Csete Pap József szőlőbudár 1936-ban. TJM 19786. 459. 36Rubinek Gyula (szerk.) 1912. 532-538. 1,7Péter László (szerk.) é.n. 143. (Juhász Antal tanulmányának Városi birtokosok a szatymazi szőlőhegyekben c. fejezetében), Uo. 600. (Pálmai József Jeles szatymaziak c. arcképcsarnokában) 38Lakatos Vince 1988. 37. "5Q Pmj. 1931-34.. 84. (Hat napos közigazgatási tanyabejárás 1932. év őszén Halas tanyavilágában) 40Pmj. 1931-34. 82. 4*Szatmári G. Imre parasztkertész írása TJM 3552 47Lakatos Vince 1988. 37., Vö. még F. Szabó Géza é.n. 36-37. 43 A fekete kadarka és a kadarka fajták uralkodó jellegére vonatkozóan lásd még. Kubinyi Ferencz- Vahot Imre 1853 (1980) 115.; Szabó Kálmán 1934. 49., Csorna Zsigmond 1980. 318., Égető Melinda 1993. 256. (II. táblázat) 44Égető Melinda (1993. 258.) munkájának fajtatáblázatában találunk egy rohadó fehér elnevezésű fajtát, melynek előfordulása: Izsák, Kecskemét, Kiskunhalas. Bende László (1929. 21.) a kecskeméti „legelső szőlőfajták” felsorolásakor megnevez egy közönséges fehér szőlői, mely „gömbölyű, gyenge bőrű, tömött fürtű, a rothadásra igen hajlandó, leves, bornak alkalmas.” 45Csete Pap József adatközlésében olvashatjuk- a jelesebb szőlőtermelők felsorolása után - a következő érdekes, s egyben meglepő mondatot: „Nekik volt is ám 20-25 éves bajnárboruk!” Budárok. A halasi szőlőhegyre település. A gyümölcstermelés úttörői. Elbeszélte: Csete Pap József szőlőbudár 1936-ban. TJM 19786. 460. 4()Л cigányszőlő (más néven vadfekete) ősrégi magyar, vörösbort adó kék szőlőfajta a kadarka megjelenése előtt. Égető Melinda 1993. 73., 264. és Csorna Zsigmond 1994-1995. 86-87. 47Fekete Dezső 1985. 26-27. 4R Lenkey Sándor: A halasi szőlő és gyümölcs termelésről. Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1903. április 22. 4 Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1902. ápr. 9., 1903. dec. 9. (szőlővessző eladás). 3()Bende László 1929. 45., 49-51. 51Tóth G. József gazdasági feljegyzései 1933: TJM 5933; és 1938: TJM 5936 77Nagy Czirok László: Földmívelés. TJM 3591.293. 53Gyümölcskultúra VII. évf. 9. sz. 7. 54A Kiskunhalasi Gazdasági Egyesületet 1875- ben Vári Szabó István, Péter Dénes, Toóth János és Gaál Lajos alapította meg. A szervezet tevékenységéről részletesebben lásd: Pmj. 1931-34. 76-82. 35Pmj. 1931-34. 79-80. 56Csonka Mihály kiskunhalasi parasztgazda önéletírása (1951) TJM 4733 57Fekete Dezső 1985. 26. 58Feketc Dezső 1985. 26. 59Csonka Mihály kiskunhalasi parasztgazda önéletírása (1951) TJM 4733 60TJM 55.182.4; Az ültetőfúró használatára párhuzamként lásd: Börcsök Vince 1970. 115-116. és Csorna Zsigmond 1980. 316. 61Vö.: Égető Melinda 1993. 141. 62Janó Ákos 1999. 44. 63Nagy Czirok László gyűjtése Molnár K. Ferenctől, TJM 3591. 19-20. A gombáztatás részletes leírását adja Szánkról Janó Ákos (1999. 45.) A gombáztatásra vonatkozóan lásd még: Csorna Zsigmond 1994-1995. 124-125. A gombáztatás leírását és szemléletes rajzát lásd: Égető Melinda 1984. 585-586. 64Csonka Mihály kiskunhalasi parasztgazda önéletírása (1951) TJM 4733 65Tóth G. József 1938. évi gazdasági naplójában e munkafolyamatra a szőlő foldozás kifejezést találjuk. TJM 5936. 66Feketc Dezső 1985. 26. 67Fekete Dezső 1985.26. 68A porbujtásból származó gyökeres vesszők ültetésére Égető Melinda (1993. 141.) utal Kecskemét és Kiskunhalas kapcsán már a 18. századból. Vö. még: Csorna Zsigmond 1980. 317. 69Haszonbérleti szerződés (1925 október - 1928 október) TJM 5743 70Felesbérleti szerződés (1941 április havától 1944. október 26-ig) TJM 2132 71Égető Melinda 1993. 140. A sűrű ültetésről lásd: Für Lajos 1983. 144-145. 7? Bocsor István: A halasi szőlőkről. Halas és Kis-Kőrös 1897. május 9. 73Felesbérleti szerződés (1941 április havától 1944. október 26-ig) TJM 2132 741914. március 9. „szőlőt metszették, bekapálva nem volt” Tóth G. József gazdasági feljegyzései 1914. TJM 5928. 75Égetö Melinda 1993. 143. 264
