Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
’OE munkafázis a vizsgált időszakot megelőzően is gyakorlatban volt: Égető Melinda (1993. 144. 22. jegyzetpont) 1760-ból hoz adatot Halasról a szőlők kikapálására. 77Fekete Dezső 1985. 25-26. 78Szabó Kálmán 1934. 32. oldalt követő tabló, 5. rajz 79TJM 55.20.47 80Vö.: Szabó Kálmán 1934. 33.; Csorna Zsigmond 1980. 313. 81 Fekete Dezső 1985. 26. Az újítás terminust használta számos Duna-Tisza közi településen megtalálható volt. Szabó Kálmán 1934. 35-36., Bodor Géza 1984. 55., Égető Melinda 1993. 144. Tóth G. József gazdasági feljegyzései szerint május 26-29. között kezdték az újítást, s június első napjaira be is fejezték. 83Égető Melinda 1993. 145. 84Fekete Dezső 1985. 26. 85TJM 55.20.46., 55.38.23., 55.53.26. Vö.: Szabó Kálmán 1934. 32. old. utáni tábla 8. és 10. sz. rajz. 86Kubinyi Ferencz-Vahot Imre 1854 (1980) 115. 87Égető Melinda 1993. 148. Az alföldi metszőkés-típust Vincze István (1957. 77-79.) rendszerezése a baltás metszőkések csoportjába sorolja. 88A vízszintes és ferde metszfelületre vonatkozóan lásd: Csorna Zsigmond 1994-1995. 156. OQ A darunyak a népnyelvben leggyakrabban nád- és gyékény vágó eszköz értelemben él. Vö.: Új magyar Tájszótár 1. Budapest, 1979. 954. A halasi múzeum szőlőmetsző késeinek tárgyleíró kartonjain azonban népi megnevezésként e tájszó szerepel. 90TJM. 55.26.18. 9lVincze István 1957. 98-100., Égető Melinda 1993. 147-148., Csorna Zsigmond 1994-1995. 152-155. 92Szabó Kálmán 1934. 34-35. 93TJM 5926. 94Tallér Lajosné Pató Irén (sz.:1923.) adatközlése 93Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1916. május 17. 2. 96Égető Melinda 1994. 149; Für Lajos 1983. 153. 97Fekete Dezső 1985. 26. 98Janó Ákos 1999. 58. 99Vö.: Janó Ákos 1999. 58. és Csorna Zsigmond 1980. 320. 100Fekete Dezső 1985. 26. 101Fekete Dezső 1985. 26., hasonló volt a helyzet Kecskemét környékén: „miszerint a szőlőtőkét megkacsolnák azáltal, hogy a fölösleges és csekély veszőket leírtanák, még szokásban mosta- nig nincs.” Kubinyi Ferencz - Vahot Imre 1853. (1980.) 115. 102Janó Ákos 1999. 60. és Csorna Zsigmond 1980. 321. lü3Für Lajos 1983. 161; Égető Melinda 1993. 150-151. ' lü4Bellon Tibor 2001. 107. 105TJM 5926. 106TJM 2132. 107Lakatos Vince 1988. 40. 108Janó Ákos 1999. 62. l09Csoma Zsigmond 1994-1995. 194. 110Budárok. A halasi szőlőhegyre település. A gyümölcstermelés úttörői. Elbeszélte: Csete Pap József szőlőbudár 1936-ban. TJM 19786. 460. 11'Hívj. 1876. 15-16. és 1877. 18. U2Hivj. 1873-1874. 13. 113Pmj. 1880.5. 114TJM 3591. 167. ll5Pmj. 1881. 13. 1 '4 vizsgálat lefolyásáról és a rendelkezés megszületéséről tudósít a Kun-Halas 1891. április 12- iki száma A fölszabadult futóhomok címmel. ll7Szathmáry Sándor: Szőlőmoly Halason. Halas és Kis Kőrös 1896. aug 2. Az írás korábban megjelent a Gyümölcs kertész 14. számában. A Jókaitól hivatkozott „Vészkiáltás” a Pesti Hírlap 147. számában látott napvilágot. I18TJM 4733. I19TJM 5931. l20Vö.: Bodor Géza 1984. 55. 121 Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1916. március 8. 122Pmj. 1931-34. 77. 194 A szőlő tragédiája. Gyümölcskultúra III. évf. 6. sz. (1936. aug.) 5. 124Lakatos Vince 1988. 37. l25BKMLKh. Tjkv. 1848. 110. old. 116. 126Bellon Tibor 2001. 108. 127Vö.: Bodor Géza 1984. 56. 128TJM 5926. 129TJM 55.56.1., 62.1.61., 62.22.3., 62.37.2., 66.61.18., 67.21.44., 78.3.12. 130A szőlőfeldolgozás eszközeit a halasi múzeum gyűjteményében fellelhető darabok alapján részletesen elemzi: Simon András 1999. l31Csoma Zsigmond 1981.41-42., Égető Melinda 1993. 154-155. 1 J^A must- vagy borszürö kosár illetve -kas fűzfavesszőből fonott, kúp, tölcsér alakú eszköz, legtöbbször két, egymással szembeni füllel. A halasi múzeum anyagában fellelhető darabok többsége kiskunhalasi kosárkötő készítményei, 265
