Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
1908-ban a Szegedről ideszármazott id. Dietrich Fülöp vásárolt 200 hold homokot a Göbölyjáráson. A területen az 1930-as években már 45 hold szőlő díszlett, a gazdaságot ekkor már nagy szakértelemmel a fiú, ifj. Dietrich Fülöp vezette.38 Az 1932 őszén végzett közigazgatási tanyabejárás tapasztalatait rögzítő polgármesteri jelentés ekképp jellemezte a birtokot: „A Dietrich-féle szőlőtelepen kitünően beváltak a Mathiász-féle csemegeszőlők, ilyen csemegeszőlő termesztésre kellene nagyrészben áttérni a halasi határokon. ”39 Az 1933 október első napjaiban „Halasi Hét” címmel megrendezett mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállításon a „Bor, szőlő, gyümölcs, faiskola, zöldség” kategóriában Dietrich Fülöp terményeit ezüstéremmel jutalmazta a bizottság.40 Raffai Sándor evangélikus püspök és társai a Szarkás-Debeák pusztán birtokoltak jelentős területet. Szatmári G. Imre halasi parasztkertész, aki 1911-től dolgozott a birtokon, e szavakkal jellemzi a gazdaságot: „Ez volt az igazi futóhomok. 160 hold szőlővel. De itt aztán olyan rizlinget termeltünk, hogy határtalan nóták jöttek a nyomán... "4] A 20. század első évtizedében telepített 60 hold szőlőt Felsőszálláson Adám Dávid borkereskedő. A környékbeli kis- és középparasztokat is szőlőtelepítésre serkentette, szaktanáccsal segítette, így a korábban szélhordta futóhomok és vadzabos buckák helyén, az Adám-birtok környékén, az 1930-as évek végére jelentősen megugrott a szőlőterület kiterjedése.42 Szőlőfajták A termesztett szőlőfajták tekintetében a vizsgált korszak kezdetén Gyárfás István írása ad viszonylag részletes felvilágosítást. Első helyen említi, legelterjedtebb, legtöbb s legjobb bort adó fajtának mondja a fekete kadarkáid Pontos névvel nem illeti, csupán körülír két fehér fajtát: „egyik keményebb természetű, nem könnyen rothadó; másik lágyabb, a rothadásra hajlandó. ”44 A kemény fehéret ugyancsak bőtermőnek s jó bort adónak minősíti. Említi továbbá a fehér és fekete gohért, ennek helyi neve bajnárf a fehér változat „kedvező években aranysárgára kifejlődött s megránczosodott szemű fürtjeiből a legjobb bort adja. ” Kevesebb a vörös dinka és a cigányszőlő.46 Asztali (csemege) szőlők közül a nagyfürtű fehér kecskecsöcsűt, valamint a ritkábban előforduló, helyben szagosnak nevezett muskatálszőlőt említi. A halasi borok hibáit vizsgálva Gyárfás felfigyel a savhiányra, s ennek kapcsán teszi fel a következő kérdést: „ Vajon a rizlingfaj megteremne-e kellő sikerrel a halasi homok szőlőkben, s az ezzeli vegyítést lehetne-e kedvező eredménnyel a halasi bor lentebbi hiányai javítására alkalmazni? ”47 Lenkey Sándor miniszteri kiküldött a 20. század legelején járta be a halasi határt és rögzítette megfigyeléseit. A halasi homokra a következő „már bevált, úgy meglehetősen nagy mennyiséget, mint magas czukor és így szesztartalmat magokban foglaló ” fajtákat ajánlotta: olaszrizling, fehér bokor, kövidinka, mézédes, fekete nemes kadar216
