Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
szakértőnek a város köztiszteletben álló polgárát, Péter Imrét választották. Az ő elnöklete alatt rendelték el a redemptus birtokosok megszavaztatását. A bizottság tagjai: Zseny István, Zseny József, Deák Péter, Kolozsvári István, Berki János, Pázsit Sándor, Kurka Ferenc és Király Gy. Mihály voltak.7 Az 1827 birtokos túlnyomó többsége a felosztásra szavazott. A szabály szerint a gazdák szavazata redemptiós forintjuk mennyisége alapján számítódott. Az összesen 50900 forint redemptióval bíró gazdák közül 1368 birtokos 33702 forint redemptióval az általános felosztásra, 164 birtokos 11698 forint redemptióval a részleges felosztásra szavazott. 295 birtokos semleges maradt 5500 forint redemptióval.s 1859. április 6-án tartott gazdasági gyűlésen elfogadták a határ osztályozását, illetve az egy forint redemptiora jutó felosztási kulcsokat.9 Ezek szerint egy forint redemptiora jutott: I. Szántóföld első osztályú 800 szögöl második osztályú 900 szögöl II. Kaszáló első osztályú 1000 szögöl második osztályú 1200 szögöl harmadik osztályú 1500 szögöl negyedik osztályú 2000 szögöl ötödik osztályú 2500 szögöl III. Legelő kitűnő 1000 szögöl első osztály többi része 1200 szögöl második osztályú 1500 szögöl harmadik osztályú 2500 szögöl IV. Homok első osztályú 3500 szögöl második osztályú 5000 szögöl harmadik osztályú 5500 szögöl negyedik osztályú 10000 szögöl Az 1860. május 2-án tartott gazdasági gyűlésen elfogadták a tagosítási alapelveket. Az alapelvekben lefektetett határozatok a már kiosztott és az osztatlan földekre egyaránt vonatkoztak. Kimondta: „Az osztott földekre nézve osztókulcsul szolgál mindenkinek osztályozott jelenlegi birtokállapota... Az eddig osztatlan állapotban bírt földrészekre nézve osztókulcs az egyes birtokosok tulajdonához tartozó redemptionális összeg.”10 Elhatározták, hogy: „...az osztott földekre nézve a régi dűlők irányát legcélszerűbb megtartani, mert czélszerű, hogy a régi dűlőkben osztályozott földbirtokok dűlő vonalak által szét ne daraboltassanak... A régi dűlők főirány a...közlekedési tekintetben is nagy részben alkalmas, ezért legalább 134
