Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás

irányadóul szolgálhat az új dűlők meghatározására.” Javasolták: „...hogy a tanyaépületek sora határozza meg az elhelyezendő birtokrendet.”" Ezzel a már meglévő tanyák háborítatlanságát próbálták biztosítani. Természetesen lehetetlen volt mindenki megelégedésére kijelölni az új határokat. A gyakorlati kivitelezésnél négy fő körülményt vettek figyelembe: a tanyaépületek helyzetét, a „földminéműség”-et, a közelség-távolság állapotát és a tagosítási helyzetet.

A határozat értelmében „...a tagosításnak akadályul szolgáló tanyaépületek megmozdíthatok ugyan, mindamellett méltányosság tekintetéből oda kell működni, hogy mozdulás esetében a tanyaépületet vesztett fél beleegyezése kinyerettessék. ”12 Beleegyezés hiányában a birtok értéke volt a meghatározó, de sorshúzással is eldönthették, hogy ki marad és ki megy. A birtokosok legtöbbször megegyeztek egymás között. Aki vállalta az elköltözést, számíthatott arra, hogy birtokát egy darabban fogja megkapni.

Ennél nagyobb problémát jelentett a birtokok minőségének megállapítása. Bár a földosztály meghatározása megtörtént, sokan ragaszkodtak addigi birtokaikhoz, illetve nem értettek egyet a kapott birtok nagyságával, minőségi besorolásával. A kiosztásnál törekedtek arra, hogy „ az új birtok a régihez viszonyítva, megközelítőleg hasonló művelési ágakban adasson vissza. ”

A legnagyobb gondot a birtokok várostól való távolsága jelentette. „Köztudomási- lag is elismert tény az, hogy a városhoz közel, vagy közelebb eső földrészek értékileg nagyobb becsűek, gazdászati szempontból előnyösebbek azon földbirtokok felett, melyek a várostól távol esnek... A közelség előnyeiben azon birtokosok részesíthetők, kik a tagosítás előmozdítására régi birtokaikat szükségesség esetében felajánlják, másoknak átengedik... A közelség távolság tekintetében a puszták így osztályozhatók: Távollévők: Tajó, Bodoglár, Eresztő, Balota, Göbölyjárás.

Közelebb: Fehértó, Pirtó, Rekettye egészben, Felső- és Alsószállások, úgy Füzes és Kistelek távolabb eső részei.

Közel: Felső- és Alsószállások, úgy Füzes és Kistelek, a városhoz közelebb eső részei. ” Sokak számára megoldást jelenthetett még a birtokok cseréje. Erre nézve kimondták, hogy „...az ily magánúton megkísérlett tagosítási egyezségek csak akkor lesznek elfogadhatók, ha mások tagosítási kényelmét nem zavarják. ”13

Egyenlőtlenséget szült még az is, hogy: „...a közlegelővel érintkezésben álló földbirtokok tulajdonosai azon előnynél fogva, hogy osztott földbirtokkal legelő földilletéküket egészben, vagy legalább nagy részben tagosíthatják, kedvezőbb körülmények között vannak helyzeti tekintetben azok fölött, akik egy bizonyos puszta közepére szorulva, a közlegelőtől távol esnek. ” Ez utóbbiak problémáját a következő alapelvek figyelembe vételével próbálták megoldani: „...nagy és kisbirtokokra osztva a birtokosok ezen osztályát, ilyenformán előnyökkel lehetne czélszerűen birtoklási érdekeiket kiegészíteni. A nagybirtokost illetőleg: feltételezvén, hogy legelőfelosztással a jószágtartás leginkább a nagybirtokosok közt maradhat fent, ...a legelőbeli illeték részökre a homokkal egy tagban adassék ki. A kisbirtokúakra nézve pedig, miután ezek kisebb területű legelőilletéküknél fogva a jószágtartha135