Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között
Bánóczki Mihály nagygazda, Fodor Mihály, Gyenizse Imre gazda, Szundi János gazda, (262. szelvény), Babó László nagygazda, (268. szelvény). A többi tanyát új megtelepülök, mint említettük, túlnyomórészt szegedi földről elszármazott családok építették. A tanyán lévő épületek száma, mérete mutatja az ott élők gazdasági, társadalmi körülményeit. Ahol egyetlen épület, e pusztán a lakóház állott, ott a parasztembernek még nem volt igás állata, megtakarított pénzén vett törpebirtokát valamelyik közeli gazda szántotta föl. A ház mellé először istálló épült a lónak, szarvasmarhának, majd ól (ólak) a sertésnek, baromfinak. Látható, hogy 1911-ben Balota puszta dél-délkeleti szögletében csak 18 tanyán, a gazdaságok egynegyedén volt kettőnél több épület. A legelőföldek nagyobb részét törpebirtokos szegényparasztok ülték meg, ráadásul kevéssel a földvásárlás után még az otthonteremtés, megélhetés gondjaival küszködtek. De 12 tanya mellett már szőlőt telepítettek és 9 tanya mellett volt kert. 1911-ben Balota pusztán 180 tanyát vettünk számba, melyek közül 10-12 nagygazda tanya volt, 75 tanyát pedig - ahol csupán lakóház állott - szegényparaszt illetőleg törpebirtokos tanyának tekinthetünk. Bálint Sándor az alábbi szegedi családokat mutatta ki a Kiskunhalas határából 1950- ben önállósult Balotaszállás község tanyáiról:83 Ábrahám-Fiíms, Baka, Bata, Bálint, Bárkányi, Bíró, Bodó, Bóka, Bózsó, Csala, Császár-Pútyi, Csipák, Csiszár, Deák, Dobó, Dóczi, Dicső, Engi, Farkas, Fekete, Födi, Gárgyán, Hajdú, Hegedűs, Hegedüs-Bite, Jakus, Katona, Kazi, Kátai, Kerekes, Kiri, Kiss, Kismárton, Kispál, Kispétör, Kocsis, Komócsin, Krisztin, Lovászi, Magda, Makra, Nacsa, Oltványi, Ónozó, Ótott-Kovács, Ördög, Palotás, Paplógó, Rabi, Sárkány, Sebők, Simon, Szabó-Battancs, Szekeres, Szűcs, Tanács, Tombácz, Tóth, Tömösvári, Turcsi, Varga, Vecsörnyés, Veszelka, Vőneki. Az 1879. évi kataszteri térképen feltüntetett tanyákat számbavéve a város tanyai népességét 5000-5100 lélekszámra becsültük. 1880-tól részben a városiak kiköltözése, részben a környékről történő bevándorlás folytán Halas tanyai lakossága jelentős mértékben gyarapodott.84 6. táblázat. Kiskunhalas népessége 1890-1910 Év Belterület népessége Külterület népessége Összes népesség 1890 9941 (58,0%) 7211 (42,0%) 17152 (100%) 1900 10605 (53,6%) 9177 (46,4%) 19782 (100%) 1910 11949 (49,0%) 12432 (51,0%) 24381 (100%) Forrás: 1890., 1900., 1910. évi népszámlálás. Janó Ákos 1965. 112. A város belterületi lakosságának mérsékelt növekedéséhez viszonyítva szembeötlő a külterületen lakók számának nagymértékű gyarapodása. Különösen 1900 és 1910 között, amikor 3255 fővel (35%) nőtt a külterületi népesség. Megjegyezzük, hogy a tíz évenkénti népszámlálások statisztikái a külterületi népességet tüntetik fel, amely nem mindenütt tekinthető azonosnak a tanyai népességgel. Számos város, község határá104
