Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

ban (pl. Kecskemét, Szabadka, Szeged területén) ugyanis létrejöttek olyan falu jellegű telepek, „lakott helyek”, amelyeket a településnéprajz föltétien megkülönböztet a tanyától, mint településformától. Kiskunhalas határában a 20. század elején nem voltak ilyen telepek, ezért külterületinek jelölt népességét tanyai népességnek tekinthetjük, azzal a megszorítással, hogy nem minden külterületi ház volt a szó eredeti, igazi értelmében tanya. Például nem tanyák a vasúti örházak, az iskolák, a csőszházak.

1910-ben többen laktak határbeli tanyákon (a lakosság 51 %-a ), mint a városban, ami az adott korban egyedi az alföldi tanyás városok között. A külterületi népesség Szabadkán (49,8%), Kecskeméten (48%) és Kiskunfélegyházán (46,4 %) közelítette meg a lakosság felét, ám Szabadkának több, faluszerű külterületi „lakott helye” volt,85 ezért tulajdonképpeni tanyai népessége több ezer fővel kevesebb, mint amennyit a népszámlálás regisztrált.

Kiskunhalas 1910. évi tanyai népességét puszták, határrészek szerint a 7. táblázat mutatja:86

7. táblázat. Kiskunhalas tanyai népessége, 1910

Puszta, határrész

Jelenlévő népesség

Alsókistelek

154

(1,2%)

Alsószállás

365

(3,0%)

Balota

1483

(11,9%)

Bodoglár

848

(6,8%)

Debeák

402

(3,2%)

Eresztő

543

(4,4%)

Fehértó

799

(6,4%)

Felsőkistelek

1295

(10,4%)

Felsőszállás

1052

(8,5%)

Füzes

651

(5,2%)

Göbölyjárás

491

(4,0%)

Öregszőlők

1250

(10,1%)

Pirtó

700

(5,6%)

Rekettye

206

(1,7%)

Tajó

1209

(9,7%)

Zsana

811

(6,5%)

Egyéb külterület

173

(1,4%)

Összesen

12432 (100,0%)

Forrás: 1910. évi népszámlálás. Bp., 1912. 562-563

105