Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON

193

dúlni a leghosszabb útra. Ők nénjüknek szerető rokonai, öreg napjaimnak örömei és gyengéd ápolói. Az ő növendékeinek, a csinos halasi leánykáknak oktatása egyik öröme lett hanyatló korom napjainak. A magyar nyelv és irodalom tanulmányára oktatgattam őket heti négy órácskán át. A magyar nyelvre, melynek küzdelmét, elnyomatta- tását, diadalát és terjedését osztályrészemül jutott átélnem hosszú életemben.” Karacs Teréz Halasról - orvosi javaslatra- Békésre költözött ottani rokonaihoz. Ott halt meg 85 éves korában. Emlékét urca őrzi. Irodalom: Sütő József: Századok lelke Kkh., 1995. 42-45.; Ferró Róza 2000., 184. Kép: MÉL 1967.857. G.A.

Kármán Pál (1767. jan. 30. - Kkh., 1829. ápr.

17.) nádori assessor, a kiskun kerület kapitánya, Bács-Bodrog vármegye táblabírája, az alsó-baranyai egyházi vidék kurátora. Kármán András halasi református lelkész és Csepy Anna fia. 1816. nov. 28-án feleségül vette a halasi származású Péter Krisztinát, Péter Ferenc lányát. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000.103. _ Gy.A.

Karner Ágoston (Sajkaszentiván, 1898. szept. 30. - Budakeszi, 1961. máj. 18.) városi hivatalnok. Újvidéken érettségizett 1917-ben. Majd az orosz fronton katona. Súlyosan megsebesült. Orosházán lábadozott, új ságíróskodott. 1919-1920-ban tájkép festőként járta az ország déli részét és Kkh.-on telepedett le. A város közigazgatásában dolgozott (1921-1944). Szerkesztésében és kiadásában jelent meg a Kiskunhalas város útmutató és címtára című könyv (Szeged, 1927.164 oldal). Ez a kötet a Kiskunhalas almanach egyik előzménye. Szervezőkészségét az 1930-as években a helyi evangélikus gyülekezet létrehozásánál és a MOVE futball csapatánál is hasznosította. 1944. okt.-ben hivatalával áttelepítik Pápára, majd Németországba. 1946-ban hazatért. Kecskemét, Kkh., Kalocsa börtöneiben szenvedett a MOVE-ban végzett munkája miatt. A háború miatt családjával hajléktalan lett. 1950-től Bp.-en segédmunkás. Kitelepítették, majd Budakeszin élt. Sírja is ott található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 97.; TJM 20823. Sz.A.

Kathona Mihály (Bp., 1892. nov. 10. - Kkh., 1959. szept. 1.) dr., ügyvéd. Kiskunhalas város polgármestere 1939. dec. 16. és 1944. okt. 8. között. Sírja az új református temetőben található. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek című fejezetében.

Kauser József (Bp., 1848. máj. 7. - Bp., 1919. júl. 25.) építész. Párizsban Charles Gamier-nél, a párizsi operaház tervezőjénél tanult építészetet.

Minden történelmi stílusirányzatot kitünően ismert, ezek alapján alkotta meg a korszak jelentős eklektikus épületeit. A kkh-i református gimnázium neoreneszánsz stílusú épületét tervezte (1891- 92). Az ő tervei alapján fejezték be a bp.-i Szt. István Bazilika belső kiképzését (1891), illetve Ybl Miklós halála után ő fejezte be a kupola építését (1905). Jelentősebb épületei: Röser-bazár (Bp.); MÁV Nyugdíjintézet palotája a Köröndön (Bp., 1882); a Művészeti Gimnázium épülete (Bp.) és a szomszéd épület, a volt Református Főgimnázium; bp-i Szt. László Kórház és az Új Szent János Kórház épületcsoportjai. Irodalom: Művészeti lexikon II. (1966); Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei 1994. Sz.K.

Kazai József (Kkh., 1855.-Kkh. 1938.) a helyi agrárszocialista munkásmozgalom egyik vezető alakja. Édesapja Kazai József, édesanyja Komáromi Anna földmunkások voltak. Szülei már korán, 6-8 évesen elszegődtették libapásztomak, kanásznak. Iskolába nem járt, ími-olvasni nem tudott. 15-16 éves korában már napszámos volt, s ebből élt öreg koráig. Élete végén tudott csak egy kis földet venni az Iparszőlőkben, abból élt szerényen. Felesége Gyenizse Mária volt. Az 1880-as évek elején tűnt fel bátor fellépésével, figyelemreméltó szavaival. Kiváló szónok volt. Az 1889- ben alakult Földműves Szocialista Csoport, majd az 1894. dec. 30-án megalakult Halasi Munkásképző Egylet tagja, ahol elnökhelyettesi tisztséget töltött be. 1896-ban a Legyek és pókok című röp- irat terjesztéséért többedmagával letartóztatták, s elítélték. Részt vett 1897-ben az egylet első felvonulásán is. Az 1919-es eseményekben nem vett részt. Az 1930. febr. 28-án újraszervezett halasi Szociáldemokrata Párt tagja. 1938-ban, mint fele- kezetnélkülit temették el az új református temető külső szélén, az ismeretlenek és a hitetlenek sorába. Irodalom: dr. Láng Mátyás - Vorák József: A munkásmozgalom története (= Janó Ákos szerk.: Kiskunhalas helytörténeti monográfia I. 1965. 164., 169., 170.; Nagy Czirok László: Agrárszocialisták. (Kézirat, TJM 19.758); Nagy Czirok László: Népi mozgalmak, agrárszocialista úttörők Kiskunhalason. (Kézirat, TJM 19.849). Gy.A.

Kazinczi Sámuel (Kkh., 1803. aug. 22. - Hajdúböszörmény?, 1855. okt. 6.) orvos, megyei főorvos. A halasi és a kecskeméti gimnáziumban, majd a debreceni kollégiumban tanult. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte. Az 1831. évi kolera idején, mint ötödéves orvostanhallgatót Trencsénbe küldték. 1832-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét, majd ez év júniusában a Hajdú kerület tisztiorvosa lett, és az is maradt 18 évig. Ezután Sza-