Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

162

KISKUNHALAS ALMANACH

Közben hosszabb müncheni tanulmányúton járt. 1880-1882 között két tanéven át Nagykőrösön tanított. Visszatérése után még három tanéven át dolgozott a gimnáziumban. 1885-ben Budapesten, a VII. kerület állami gimnáziumában vállalt munkát. Elsősorban rajztehetsége kiemelkedő. Halasi tartózkodása alatt kapott megbízást a református egyháztanácstól, hogy fesse meg a gimnázium jeles tanárainak, az egyház kiemelkedő személyiségeinek arcképét. E feladatát teljesítette, portréképei a gimnázium dísztermében láthatók. 1873-tól két évtizeden át a Vasárnapi Újság illusztrátora. Halasi portréit is közölte a Vasárnapi Újság (Baksay Sándor, Karacs Teréz). Festményei népies zsánerportrék. (Kun leány, Kun ember, Alku, Májszer, Csizmadia-műhely, Sutu- lás, Az újonc). Néhány arcképe (Arany János, Balassi Bálint, Hunyadfalvy Pál, Szily Kálmán) az MTA képzőművészeti gyűjteményében található, illetve a történelmi eseményeket ábrázoló tollraj- zai a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában. Régészeti ásatásokon is készített grafikákat (Árpádhalom a tetétleni pusztán; Nagykőrösi ásatások). Műve: Pár szó a gimnáziumi rajztanítás érdekében (Kkh-i Református Lyceum értesítője, 1877-78) Irodalom: Gimnázium Évkönyvei 1875- 76, 1884-85.; Kaas Ivor: Magyar Festők. Pesti Hírlap, 1880. jan. 20.; Vasárnapi Újság 1907/46. 919.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 376.; ÚMEL

1.2001.727. Sz.K.-G.Á.

Bikádi István (Kkh., ?-?) Református vallású. Főbíró 1791. okt. 30.-1792. nov. 1., 1792. nov. 1,- 1793. nov. 1., 1770-1777 első aljegyző, 1778-1789 főjegyző. A Pirtói Nagy Vendég Fogadó a Város költségén épült (1794-ig). Forrás: BKML Kh. V.201 .a. XII. k. 344. p„ XIII. 1. p. I. k. 12. p. Cs.G.

Bikádi János (?-?) főbíró 1842. okt. 30. - 1843. okt. 29., 1843. okt. 29.-1844 nov., 1844 nov. - 1845 nov., 1845 nov. - 1846. nov. 1. Forrás: BKML Kh. V.20 La. XL. к. 432, 548. p. XLII. к. 102. p. 215. p. Cs.G.

Bodor Tibor (Kkh., 1921.febr. ll.-Bp.,2000. jún. 20.) színész. 1938-tól 1941-ig felsőfokú tanulmányokat folytatott a Színművészeti Főiskolán. 1941-42-ben Szegeden, Kardos Géza társulatában játszott. 1942-től a miskolci színházban szerepelt. A háború alatt fogságba esett és hadifogoly színjátszókkal lépett fel. 1948-tól a Pécsi Nemzeti, 1949-től a Madách Színház szerződtette. 1958-tól a Nemzeti Színház, majd 1959-től ismét a Madách Színház művésze volt. Gyakran szerepelt pódiumon, kiváló versmondó volt. 1951 -52-ben és 1957-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán versmondást tanított. Szülővárosa 1987-ben díszpolgárává választotta. Főbb szerepei: Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Orgon (Moliere: Tartuffe); Capulet (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Polonius (Shakespeare: Hamlet); IV. Edward (Shakespeare: III. Richard); Mitch (Williams: A vágy villamosa); Fárel (Sütő: Csillag a máglyán). Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon Bp., 1994. 101., Halasi Tükör. 2000. június 28. Gy.A.

Bokor József (Szombathely, 1940. márc. 29. - Bp., 1988. júl. 31.) belsőépítész. Az Iparművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát mint szövött- anyag-tervező és belsőépítész. Művészeti titkárként dolgozott a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Bp-i Szervezeténél, majd az Építésügyi Tájékoztató Központnál, az Iparművészeti Tanács Irodájában. Az MSZMP Központi Bizottságának belsőépítésze, feladata a székház, az üdülők és a szolgálati lakások belsőépítészeti tervezése volt. 1986-ban az MNG Széchenyi Művészeti Központjának, majd haláláig a Művészeti Alap ARTUNION Vállalatának igazgató helyettese. Kiállításokat tervezett és rendezett. Nevéhez fűződik a Dunai Vasmű irodaházának, üzemegységeinek színkondicionálása, a Vasmű kultúrházá- nak berendezése is. Elkészítette Kkh. belvárosának rendezési tervét. Kömyezettervezési munkáin kívül tárgytervezéssel is foglalkozott. Irodalom: MÉL 1994.110. Gy.A.

Borbás Imre (Kkh., 1892. máj. 6. - Mária- nosztra, 1953. máj. 22.) Kiskunhalas város nemzetgyűlési képviselője 1944 decembere és 1945 tavasza között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében.

Boros Mihály (?-?) főbíró 1742. ápr. 24. - 1743. jan. 24. 1742-ben új tetőt készítenek a templomra. Forrás: BKMLKh. V.201.a. I. k. 8. p., 150.p. Cs.G.

Boskó Vilmos (Kecskemét, 1905. márc. 13. - 1979. júl. 18.) 1928. jún. 29-én szentelték pappá.

Édesapja Boskó Vilmos, édesanyja Ö. Kovács Erzsébet. 1928-1931-ig hitoktató volt Monoron, segédlelkészként tevékenykedett 1931 és 1933 között Kkh.-on, majd karkáplán volt Vácon a Székesegyházban. 1942-től 1944-ig Izsákon, 1944- től Kkh.-on volt plébános. 1949-től 1958-ig kerületi esperes, majd 1958-tól főesperesi tisztsé-