Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 163 get töltött be. 1964-ben címzetes apátnak, 1966- ban pedig székesegyházi kanonoknak nevezték ki. Kecskeméten temették el. Emlékét emléktábla őrzi. Irodalom: Váci Egyházmegyei Almanach. Szent István Millénneum évében. Vác, 1970. 285. Kép: TJM 16759. L.Gy. Brázay Kálmán 1906-tól pellérdi (Kkh., 1839. okt. 16. - Pellérd, 1925. jan. 7.) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben gyorsan fejlődő füszerkereskedést nyitott Bp.-en, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett, ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brá- zay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikk volt, ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztöltény gyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vesz a közélet, főleg az ipar- és kereskedelmi közügyekben. 1896- 1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának, valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. О az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is 6 rendezte. 1903-ban családi alapítványt tett, amelyben egy kkh-i származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc- József-rend lovagja lett. Irodalom: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Bp., 1887.; Polgármesteri jelentés 1907. 71.; Hollósy István: Fejezetek a magyar iparosodás történetéből (=Magyar Hét, 1930. évi 2. szám); Pallas Nagy Lexikona III. 667.; MÉL, 1967.264.;ÚMÉL 2001. Sz.S.-V.F. Brinkus Lajos (Kkh., 1875. jún. 4. - Kkh., 1919. aug. 6.) vörösőr. Hétgyermekes családból származott, apja pásztor volt. Földműveléssel, pásztorkodással foglalkozott ő is, mielőtt 1912- ben városi rendőri szolgálatba lépett. A háború kitörésekor behívták katonának, megjárta a galíciai és az olasz frontokat. A tanácsköztársaság idején a Vörösőrségben, a direktórium detektív testületében szolgált, a Bp.-vidéki II. számú vörösőr kerület kkh-i százada vasútállomást ellenőrző alegységének volt a parancsnoka. A tanács- köztársaság bukása után a Szeged felől érkező különítményesek a város munkásvezetőivel együtt elfogták és a téglagyárnál kivégezték. A kkh-i munkásőregység viselte nevét. Irodalom: Küzd- tünk híven a forradalomért... 1980. Kép: Janó Ákos 1965.195. H.E. Buda Imre (Kkh., 1904. szept. 16. - Kkh., 1976. nov. 7.) költő, fodrász. Édesapja Buda Imre papucskészítő, édesanyja Musa Judit. Elemi iskolai tanulmányait a Központi Iskolában végezte, majd férfi és női fodrászatot tanult. Az 1920-as években a halasi kulturális élet aktív részese volt. Barátaival színdarabokat rendezett, szüreti mulatságok, nagyszabású rendezvények szervezője volt. 1928-ban súlyosan megbetegedett, Bp.-en a Szent László Kórházban mentették meg életét. Betegsége után Ausztriába ment, hogy egészsége helyreálljon. Eközben tanulta a férfi és főleg a női fodrászatot, itt 1930-ban speciális vizsgát is tett. 1931-ben Párizsban kapott vizsgát haj festésre. Hazatérve Kkh.-ra, mint kész iparos Hölgyfodrász- szalont nyitott a Kossuth utcában. Verseket írt. Bánattal teli gyermekkora, az anyai szeretet hiánya, a csalódások érződnek versein. 1934-ben önálló kötete jelent meg. Még ebben az évben elhagyta Halast, és a Dunántúlra, Bajnára ment. Itt ismerkedett meg Zalavári Irénnel, kit 1937. máj. 16-án feleségül vett. Két lányuk született: Zsuzsanna (1938) és Antónia Flóra (1939). A Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők című irodalmi lap közölte a Falu legénye cimű írását. 1943-ban arany oklevelet nyert az Országos Dankó Pista Társaság irodalmi pályázatán egyik versével. A háborút To- kodaltáró bányatelepen vészelték át. 1945-ben visszaköltöztek Kkh.-ra. Az Ipari Szövetkezet alapító elnöke lett. 1963-ban megkapta a Szövetkezeti Ipar kiváló dolgozója kitüntetést. 1963-ban visszatért szakmájához. Nyugdíjazása után bejárt a kórházba, hogy ott a betegeket borotválja, megnyírja. Munkája: Nekem nem dalolt az élet (versek, Kkh., 1934). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.86. Kép: TJM 19130. Gy.A. Bulcsú Károly (1827-Kecskemét, 1865) költő. Petőfi Sándor és Tompa Mihály kortársa. Két évig volt a halasi gimnázium igazgató tanára az 1853-
