Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 231 Népi Érdemrend (1949, 1954); Munkácsy-díj (1956); Tomyai-plakett (1964); SZOT-díj (1964); Érdemes művész (1967); kiváló művész (1970); Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981); 1939-től a Százados-úti művésztelep tagja. 1934- től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, 1942-től a KÚT tagja. 1950-1981 között a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1954-től a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője. A 30-as évek végétől rokonszenvezett a népi írók törekvéseivel, és a nemzeti szobrászat és festészet képviselőivel. Szobrászatában a paraszti szépségideál megteremtésén fáradozott. Gyakoriak a tánc- valamint a ló- és lovas ábrázolásai. Egyik ilyen jelentős alkotása, az eredetileg a budapesti Mező- gazdasági Múzeum előtt felállított Sportlovasnő (1954) című alumínium szobra, amit 1974-ben Kiskunhalason állítottak fel. Később a reneszánsz eszmény felé fordult. Hat évtizedes pályafutása során műfaji és tematikus sokoldalúságra törekedett. Köztéri szobrai: Arab ló (Bábolna, 1956); Népi táncosok (Népstadion, 1956); Anya gyermekkel (Hódmezővásárhely, 1960); Kinizsi (Nagyvázsony, 1964); Éneklő lány (Kecskemét, Zenegimnázium, 1964); Tinódi emlékmű (Sárvár, 1970);Irodalom: Művészeti lexikonlV. (1966); D. Fehér Zsuzsa: Sz. 1. (Művészet, 1967/1.); 20. századi magyar festészet és szobrászat (Bp, 1986.); L. Kovásznai Viktória: Modem magyar éremművészet I. (Bp, 1993); Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 3.(2001.). Sz.K. Szabó János (? - ?) főbíró 1685, 1715. 1715- ben Schola (iskola) készült. Forrás: BKML Kh.V.201.a. I.k. 148-149.p„ 5.p. Cs.G. Szabó László (Vásárhely, 1770 - 1840) plébános, címzetes prépost. Nyolc évig káplán, majd egy hónapig Nagykőrösön, 1801-től pedig Kkh.- on volt plébános. 1802-1803-ban újrefedette a katolikus templom tornyát és a paplakot, 1805-ben kibővítették a kántorlakot. 1805-ben Dorozsmá- ra ment papnak. 1830-ban kerületi esperes, 1838- ban csuthi címzetes prépost lett. Tudós és jeles szónok volt. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 13. Gy.A. Szabó Miklós (Paks, 1938. nov. 11. - Kkh., 1994. jún. 7.) dr., tanár, politikus. Halason a Szi- lády Áron Gimnáziumban érettségizett 1957-ben. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és történelem szakon végzett 1962-ben. Ebben az évben házasságot kötött Szabó Klárával, két gyermeket neveltek fel. A Szilády Áron Gimnáziumban tanár (1962-1969). Ezután két évtizeden keresztül városi, majd megyei vezető. Kezdetben az MSZMP, Városi Bizottságán dolgozott, ahol főleg városfejlesztési, kulturális feladatokkal foglalkozott. A város 1970-1980-as években történt fejlődése neki is köszönhető. Az MSZMP Kiskunhalasi Bizottsága I. titkára, majd a Bács-Kiskun Megyei Bizottsága I. tikára (1988- 1989). Bölcsész doktori disszertációját Kkh. történetéből írta (1973). Közreműködésével visszakerült a városi levéltár anyaga Kkh.-ra (1987). 1990-ben fél évig nevelő, aug. l-jétől a Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola igazgatója haláláig. Sírja a katolikus temetőben található. Kitüntetései: Pro űrbe (1988), Díszpolgár (1996. posztumusz). Müvei: A földmunkások mozgalmai és a Tanácsköztársaság Kiskunhalason 1895-1920. (Kézirat, 1973. Szegedi Tudományegyetem Könyvtára); Az 1919- es proletárdiktatúra és előzményei Kiskunhalason (=Proletártavasz 1919. Kecskemét, 1969. 45-80.); A kiskunhalasi tanyavilág múltja, jelene, jövője (=Halasi Téka 7. Kkh., 1987. 13-29.). Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok és Pro űrbe díjasok című fejezetében. Sz.A. Szabó Zsigmond (Deáki, 1886. - Kkh., 1940. jan. 11.) ref. lelkész. Középiskoláit Győrben a bencésrendi gimnáziumban végezte. A teológiát Bp.-en és Pápán. Skóciában az aberdeeni és edinburghi egyetemeken folytatta tanulmányait. 1910-13-ig a bp.-i skót ref. egyház missziói lelkésze volt. 1913-1920-ig a máramarosi ref. gimnázium vallástanára. 1921- 1924-ig Bp.-en missziói lelkész. 1924. febr. 4-én választották meg Kkh.-ra a ref. egyház lelkészévé, ahol 16 évig, haláláig szolgált. Tisztségei: gyülekezeti lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, az egyháztanács elnöke, a kkh.-i ref. gimnázium és polgári leányiskola igazgatótanácsának elnöke. Kkh.-i szolgálata alatt újjáteremti a missziói munkát, megindította az ifjúsági munkát a KIE-ben, a vasárnapi iskolai munkát mélyebb alapokra fektette, oktatta a konfirmandusokat, megszervezi a rendszeres tanyai istentiszteleteket, asszony- és leánykört alakít, végzi a kórházi betegek szolgálatát. Mindezen munkákban sikereket ért el. Határtalan munkabírása ellenállhatatlan belső kényszerből táplálkozott. Irodalom: Ref. Polg. Leányiskola évkönyve 1939-40. Kép: TJM 20850. D.M. Szabó Gy. Iván, Szabó Gyula Iván (Lesence- istvánd, 1859. jan. 9. - Kkh., 1903. okt. 23.) filo-
