Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
232 KISKUNHALAS ALMANACH lógus. Iskoláit Veszprémben kezdte, Győrben folytatta és Pannonhalmán fejezte be, ahol a Benedek rend tagjaként teológiai és klasszika filológiai végzettséget szerzett. 1881-ben már a növendékeket oktatta. 1882-1885-ben Győrött, 1885-1887-ben Esztergomban tanárkodott az ottani gimnáziumokban. 1887-ben Pannonhalmára nevezték ki a filológus tanáij elöltek oktatására. 1896-ban újra Győrbe helyezték át. 1899-ben kilépett a rendből, felvette a református vallást és a halasi gimnázium tanára lett. Négy évig, haláláig tanított városunkban. írt több cikket és tanulmányt szakfolyóiratokba; a Halasi Református Felsőleányiskola Értesítőjében (1901. Ünnepi beszéd Vörösmarty Mihály születésének százéves évfordulóján); a Pallas nagy lexikona V-IX. köteteibe a görög-római mitológiára vonatkozó cikkeket; az Ókori lexikonba a görög és római színházi régiségekre és drámára vonatkozó cikkeket ő írta. Müvei: Klug és Cookson összehasonlító grammatikájának átdolgozása. (A pannonhalmi tanárképzőben használt jegyzeteinek kőnyomata.); Phaedri Augusti liberti fabularum. Aesopiarum libri quinque. A gymnasium III. osztálya számára. Magyarázta. (Jeles írók Tára 66., Bp„ 1900); Livius XXI-XXX. A II. pun háború története szemelvényekben. A gymnasiumok VI. osztálya számára összeállította, bevezetéssel és magyarázattal ellátta. (Bp., 1902); Stílusgyakorlatok Liviushoz és Vergiliushoz. A gymnasium VI. oszt. számára. (Latin stílusgyakorlatok IV, Bp., 1906.) Irodalom: Pallas nagy lexikona XV. 1897.; Gimnázium Értesítője 1903- 1904.; Szörnyei 13.1909. H.E. Szalay Imre (Kkh., 1862 - Kkh., 1897. nov. 26.) tanító. A tanítóképzőt Baján végezte el, majd Kovácshidán és Beczefalván tanított. 1885. szeptember elejétől haláláig a halasi községi elemi iskolában volt tanító. Megjelent művei: Megjegyzések az elemi iskolák tanrendszerére (Figyel- mező IV); A figyelmezésnek és az élőszóval való tanításnak fontossága (Figyelmező V); Kis-Kun- Halas rendezett tanácsú város és Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye földrajza, kapcsolatban a földrajzi előfogalmakkal. Segédkönyv a népiskolák III. osztálya számára (Halas, 1896). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.107.; Szinnyei 13.1909. 325. Gy.A. Szalay László zalai (Kiskőrös, 1879. nov. 26. - Bp., 1944. febr. 15.) dr., író. A halasi ref. gimnáziumnak 1890-1898 között volt tanulója. Jogot végzett, állami szolgálatba lépett. Bp.-en újságíró, író. A néprajzi hitelességgel és remek művészi érzékkel írt novelláinak jelentős részét a halasi adatközlőknek (pl. Gózon István népi verselő) az elbeszé lései alapján vetette papírra. Az alföldi rétek, buckák és pásztorok, parasztok hűséges ábrázolója. A magyar puszta, a tanyai élet megörökítője, feltárója. Legkedvesebb és legismertebb alakja az öreg Szuhay. A Szuhay elbeszélésekből írt színdarabját száznál többször adták elő. Az utóbbi években több könyvét ismét kiadták. Munkái: Aranyos Jeruzsálem (Bp. 192?); Szuhay (Bp. 1925.); Ez a föld (Bp. 1928); Mihály bácsi (Bp. 1928); A puszta balladája (Bp. 1930); Szuhay (színmű, 1933); Zörgessetek (Bp. 1937); Ólmos eső (Bp. 1939); Farsangi esküvő (színmű, 1939); Az utolsó nagy úr (Bp. 1942.); Öreg Szuhay (Bp. 1942); A legendás Szuhay (Bp. 1942); Szuhay a tanyán (Bp. 1944). Irodalom: Zámbó Aurél 1934. 76.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 368-369.; MÉL 1969.1062. Sz.A. Szalay Zsigmond zalaszentgyörgyvölgyi (Nagykőrös, 1856. okt. 31. -Kkh., 1945.júl. 7.)ta- nító, iskolaigazgató. Az alsó- és középfokú iskoláit, valamint a tanítóképzőt is Nagykőrösön végezte, 1876-ban nyert oklevelet. Tanítói pályáját Seregélyesen kezdte el a református egyház elemi iskolájában. Egy év múlva Soltra került, ugyancsak egyházi fenntartású iskolába. 1878. márc. 10- én nevezték ki Halasra tanítónak a községi elemi iskolához. 1889-ben a községi elemi iskola igazgatói teendőivel bízták meg. Miután a város iskoláit átadta az államnak, állami tanító, illetve az állami elemi iskolák igazgató tanítója lett 1907-ben. Ezt a tisztséget 23 éven át egészen nyugdíjba-vo- nulásáig töltötte be. Közben 1889. júl. 1-jénKkh.- on házasságot kötött Papp Erzsébettel. Házasságukból 5 gyermek született: István, László, Rózsa, György és Lajos. Felesége 1900. szept. 30-án meghalt. Pedagógiai munkája mellett rendkívül sok egyéb feladatot is ellátott. 1894-ben a Pest megyei tanítótestület a debreceni országos tanitógyülésre képviselőjéül küldte ki. 20 évig a halasi református egyház pénztámoka volt, 48 esztendőn keresztül pedig az egyház megválasztott presbitere. 1884 és 1932 között mintegy 60 cikke jelent meg a halasi
