Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
220 KISKUNHALAS ALMANACH zött, majd országgyűlési képviselője 1927 és 1930 között. 1927-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Ország- gyűlési képviselők és Díszpolgárok című fejezetében. Puskás Sándor (Kkh., 1917. szept. 29. - Bp., 1991. ápr. 4.) színművész. 1945-ig pék volt váro- I sunkban. 1945-től ma- I gánúton tanult énekelni. 1948-ban végzett Rózsa- i hegyi Kálmán színiiskolájában. 1948. szept.-tői a Debreceni Csokonai Színház opera tagozatának tagja. 1952-től 1954- ig a Fővárosi Operett Színház tagja volt. Ezt követően hangverseny- I énekesként dolgozott. Az Országos Filharmónia, az Országos Rendező Iroda rendezvényeinek keretében lépett fel. A Nemzetközi Koncert Iroda, a Magyarok Világ Szövetsége külföldi rendezvények keretein belül 22 országban vendégszerepeit. Szülővárosával egész pályafutása alatt a kapcsolata erős és közvetlen volt. 1950- ig ő irányította Kkh.-on a pékséget. A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesében végzett művészi munkája elismeréseként többször kapott dicséretet, pénzjutalmat és a Közbiztonsági Erem arany fokozatát. (1977) a Szocialista Kultúráért, (1981) a HNF Elnökségétől Érdemes Társadalmi Munkás, (1983) a HNF Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben részesült. 20 évig volt önkéntes rendőr, rendelkezett a Kiváló Határőr kitüntetéssel is. Kiskunhalas Díszpolgára lett (1988). Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Kép: TJM 14470. L.Gy. Rabstein Imre (Szabadka, 1902. szept. 16. - Bp., 1979. ápr. 14.) gyógyszerész. Alsófokú tanulmányait és a Szabadkai Magyar Főgimnázium 5 osztályát Szabadkán végezte, majd 1918-21-ig a Szabadkai Felső Kereskedelmi Iskolában tanult, ahol először érettségi vizsgát tett. 10 év szünet után, miközben bankhivatalnokként dolgozott, apja nyomdokain járva Bp.-re ment és a VIII. kér. Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban magántanulóként elvégezte a 8. gimnáziumi osztályt és 1932- ben leérettségizett. Ekkor határozta el, hogy gyógyszerész lesz. 2 év gyógyszerész gyakornoki időt töltött Bp.-en a Duna gyógyszertárban, ahol gyógyszerészsegédi végbizonyítványt kapott, a bp-i Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait és 1937-ben szerzett gyógyszerész diplomát. 1937-1941-ig Bp.-en dolgozott. 1941ben Szabadkára hazatért feleségével és leányával majd az Ifkovics-féle magánpatikában lett alkalmazott gyógyszerész. 1945-1966-ig (nyugdíjba vonulásáig) a kkh-i II. Rákóczi Ferenc nevű gyógyszertár alkalmazottja, majd 1950-től felelős vezetője volt. Az 1950-es évektől kezdve a kkh-i kórház gyógyszerraktárát is ő kezelte. Kulturális, művészi érdeklődésére jellemző volt, hogy a Református Körben és a városi moziban színjátszó előadásokat szervezett, a színdarabokban a gyógyszerész kollégáival együtt léptek fel nagy sikerrel. Rabstein Imre sok esetben, mint konferáló segítette sikerre a fellépőket. Az 1950-es években a kkh-i Thorma János Múzeum Múzeumi Bizottságának tagja és titkára volt. Munkáját 1956. szept. 24-én a Népművelési Minisztérium Főosztálya elismerő levélben köszönte meg. Nyugdíjba vonulásakor a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ, a megyei patikák versenyében első helyezettként pénzjutalomban részesítette őt és mind az öt beosztottját. Ezután még rendszeresen, hosszú évekig kijárt a Kunfehértón lévő gyógyszergyári csomagolótelepre felügyelni a munkát. Bp.-en helyezték örök nyugalomra. Forrás: Rabstein Imre leánya, dr. Rabstein Margót főorvos közlése. L.Gy. Rácz János (Temesvár, 1884. ápr. 22. - Kkh., 1953. jan. 14) gyógyszerész. Az alsó- és középfokú iskoláinak elvégzése után Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát 1905. jún. 24-én. Tanulmányainak befejezése után az egyik bp-i nagykörúti patikában helyezkedett el mint gyakornok, ahol 1911-ig dolgozott. A patika tulajdonosa annyira megszerette, hogy amikor Rácz János közölte vele, hogy Halason gyógyszertárat szeretne vásárolni, kölcsönt adott neki. 1911-ben Kkh.-ra költözött, és a Kossuth utca 1. szám alatt lévő gyógyszertár vezetője lett. Megnősült és feleségül vette Adler Zsuzsannát. Házasságukból két gyermek született Péter és Katalin. 1944 máj. és 1945 ápr. között deportálták, távolléte alatt a gyógyszertár vezetője Tomory Elemér gyógyszerész volt. A deportálásból visszatérve ismét ő lett a vezető. Az 1950-es években Czurda Rezső gyógyszerész is az ő általa vezetett patikában dolgozott. Az államosítás után tovább nem vezethette a patikát. Naponta átjárt Kiskőrösre, ahol az egyik állami patikában segédként alkalmazták, ugyanakkor a fiatalok képzésével is foglalkozott. Nyugdíjba soha nem ment. Sírja az izraelita temetőben található. Forrás: Rácz János fia közlése. L.Gy. Rácz József (Kkh., 1904. márc. 13. - Kkh. 1990. márc. 31.) címfestő, amatőr festő. Szülei
