Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

216 KISKUNHALAS ALMANACH rosépítési Tervező Vállalatnál dolgozott, 1950-től az Ipartervnél volt tervező építész, azután szak­osztályvezető. Gabonatárházakat tervezett Újszá­szon, Kecskeméten, Orosházán, Szombathelyen, Kkh.-on, Körmenden. Nevéhez fűződik a móri kórház, a bp.-i Szent László Kórház bővítése és a Középület Tervező Vállalat székháza. Irodalom: MÉL 1981.604. Gy.A. Péter Antal (Kkh., 1814.febr.25.-Kkh., 1877. nov. 15.) ügyvéd, egyházi főgondnok, birtokos. Péter László és Tormássy Krisztina gyermekeként született. Részt vett az 1848-1849-es szabadság- harcban. Kiskun kerületi biztos, táblabíró, majd 1850-1854 között kerületi kiskun kapitány volt Félegyházán. Tagja volt az Egyháztanácsnak. 1857. szept. 3-án feleségül vette Dömötör Eleo­nórát, Zseni Imre birtokos özvegyét. Péter Antal halála után felesége alapítványt hozott létre a kkh-i Református Főgimnázium tanulói számára. Iro- dalom: Ferró Róza 2000.179. Gy.A. Péter Balázs (Kkh., 1915. júli. 1. - Bp., 1968. dec. 23.) kereskedő. Négy polgárit és kereskedel­mi iskolát végzett. Ci­pőboltja volt a városháza épületében. 1943-ban fe­leségül vette Binszki Margitot. Öt gyereket ne­veltek fel. Már fiatal ko­rában kitűnt jó szervező- képességével. Ezt a Ke­resztény Ifjúsági Egyesü­letben (1930-as évek)és a Kisgazdapártban (1945- 1947, 1956) hasznosítot­ta. A Kisgazdapártban választmányi tag, a ref. egy­háznál presbiter volt. 1950-ben államosították üzletét. 1956 forradalmi napjaiban jelentős sze­repet játszott Kkh.-on. Okt. 27-től szervezte a volt kisgazda vezetőket. A kisgazdapárt megbízottja­ként részt vett a helyi választások előkészítésében, lebonyolításában. Okt. 31-én a kb. 7000 fős tünte­tésen beszédet mondott az első világháborús em­lékműnél. Nov. 3-án újjáalakították a kisgazda-, pártot. 1957. máj. 21-énletartóztatták. Az 1956-os események miatt Nagy Szeder Istvánnal együtt fogták perbe. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. márc. 24-én 1 év 6 hónap börtönre és 1000 Ft va­gyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. nov. 25-én Péter Balázst ebben a véres kor­szakban 10 hónap börtönre ítélte (azaz nem volt bűnös). Egy évre kitiltották Flalasról, ezért Pesten vállalt munkát. Az egy év letelte után is Pesten maradt, mert Halason mint kereskedő nem dol­gozhatott. Csak a hétvégeken tudta meglátogatni a családját. 1968-ban halt meg. A református te­metőben nyugszik. A Péter Balázs elleni Ítélet semmissé nyilvánítására 1992. jan. 15-én került sor. Irodalom: Vitányi Iván: Egyharmad ország. 1985. 176-181.; Szabó Róbert: Az 1956-os for­radalomkronológiája. Kiskunhalas, 1956. október 23-november 4. (=Szakál Aurél szerk: Adatok Kiskunhalas történetéhez.) Kkh., 1996.295.; Ferró Róza 2000. 112-113.; Tóth Ágnes szerk.: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, 2001. 725. 726. 727. 731. 732. 733. 734. 736. 738. 742. 746. Kép: TJM 20850. Sz.A. Péter Dénes kiséri (Kkh., 1836. szept. 15. - Kkh., 1904. márc. 16.) halasi földbirtokos és író. Halason a református templom melletti algim­náziumban kezdte tanul­mányait, majd a nagykő­rösi főgimnáziumban (1851-53) Arany János kedvenc tanítványa, mindvégig Szilády isko­latársa. Ugyanitt érettsé­gizett, majd Bécsben és Pesten jogot tanult. 1863 és 1865 között az Úri Ka­szinó jegyzője. A 70-es években a Vigalmi Bi­zottmányban tevékenykedett. 1877 és 1900 között huszonkét éven át a református egyházközség fő­gondnoka. Mint a presbitérium vezetője, 1892-ben az új gimnáziumi épület felépítésében Szilády Áron szövetségese. Elbeszélései jelentek meg a Vasárnapi Újságban, humoreszkjei kiséri név alatt a Borsszem Jankóban. Egy frakk kevés című víg­játékát 1859-ben előadta a Nemzeti Színház. A népnyelvi közléseit a Magyar Nyelvőr rendszere­sen közreadta és egy ízben Móricz Zsigmondot plágiummal is megvádolták, amiért Kerek Ferkó c. regényében felhasználta Péter Dénes népnyelvi értekezését (MNyr., 1879). Jelesebb munkája: Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és életképek, 1889. Frankó Miklós 1864-ben megfestette port­réját, ami a Szilády Áron Gimnázium kisdísz- termében látható. Sírja a régi református teme­tőben található. Irodalom: Nagy Czirok László- Vorák József 1965.; Ferró Róza 2000. Kép: Frank Miklós: P. D. (1864)= Ferró Róza 2000. 188.; SZÁG L.L. Péter Ferenc (? - Kkh., 1726. jún. 30.) bíró 1715, 1718. Főbíró 1719,1725. ápr. 24.-1726. ápr. 24. Felesége: Papp Zsuzsanna. Esküvő 1681. okt. 12. Gyermekei: Miklós 1690, István 1699. A város kőpinczéje házzal edgyütt készült 1725.

Next

/
Thumbnails
Contents