Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 217 esztendőben szeptemberben és októberben. Forrás: BKML Kh. V.201.3. I. k. 5. p., 149-150.p.; Nagy Szeder István 1936. 339.; Ferró Róza 2000. 86. Cs.G. Péter Ferenc (1707 - Kkh., 1760. nov. 23.) főbíró 1751.jan. 1.-1752. jan. 1., 1752.jan. 1.-1753. jan. 1., 1759. nov. 1.-1760. máj. (megbetegedett). Bíró 1759. Kerületi kapitány 1753-ban. A tanítói lakás 1752-ben készült. A Toronybéli Óra 1751- ben készíttetett Túri órás által. A redemptio alkalmatosságával ezen város közhaszna mellett igen sokat fáradozott. Forrás: BKML Kh. V.201.3. 1. k. 8. p., 150-151.p.; Ferró Róza 2000. 15.,87. Cs.G. Péter Ferenc (Kkh., 1757. júli. 30. - Kkh., 1821. febr. 8.) királyi udvamok, író. Iskoláit Halason kezdte. Jogot tanult. 1776-1778 között gyakornok. Jelentős birtokán gazdálkodott, de közben különböző hivatalokat viselt. Halason hosszú évekig szenátor. 1783-tól Kiskun kerületi esküdt. 1789-1807 között a halasi posta vezetője. 1795-től nádori táblabíró. 1802-től táblabíró. 1812- ben megkapja a királyi udvamok címet. 1795-ben és 1812-ben a nádornál, 1814-ben a császárnál járt audencián. 1814-1819 között írta a Péter családkönyvet, a családjáról és életéről szóló magyar nyelvű visszaemlékezését. Megjelent nyomtatásban is. (Péter Ferenc: Családkönyv a nemes kiséri Péter családról. = Szakái Aurél szerk. Péter család. Kkh., 2000.) Helytörténeti szempontból jelentős személy, müve még nem eléggé kihasznált. Sírköve a régi református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000. 100-101. Kép: Kiskunhalas története 2. 2001. 27. színes kép; TJM 76.3.1. Sz.A. Péter Imre (Kkh., 1765. jún. 10.-Kkh., 1839. febr. 3.) nádori táblabíró, rendes esküdt, kiskun kerületi esküdt. Péter István főbíró, táblabiró és szentkirályi Tóth Zsuzsanna fia. 1797-től több mint negyven évig volt a kiskun kerület esküdtje. 1803-tól a Református Egyháztanács tagja volt több éven keresztül. 1792-ben megnősült, felesége kenessei Kenessey Zsófia volt. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000.92-93. Gy.A. Péter Imre (Kkh., 1803. febr. 3. - Kkh., 1875. febr. 1.) birtokos, mérnök. Az 1820-as évek második felétől már Halason működik földmérőként. Legfontosabb térképe Kiskunhalas központját mutatja 1829-ben. 1860-1864 között a halasi Ref. Egyház főgondnoka. A régi Halas jellegzetes alakja, számtalan anekdota szereplője. Ő maga is szívesen és Ízesen mesélt vidám történeteket. Irodalom: Nagy Czirok László: Budártüzek mellett. Bp., 1963. 179.; Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban VII. Kéziratos térképek a Kecskeméti Levéltárban. Bp., 1967. 687.; Ferró Róza 2000. 159.; Kiskunhalas története 2. Kkh., 2001.104.és 13., 20. színes kép. Sz.S. Péter István (1666 körül - Kkh., 1746. febr. 10.) 80-82 éves korában halt meg. Főbíró 1730. ápr. 24.-1731. ápr. 24., 1734. ápr. 24.-1735. ápr. 24. Feleségei: 1. Tegzes Katalin (7-1710. okt.) Esküvő: 1711. ápr. 6. Gyermekük: Ferenc 1707. 2. Józsa Ilona (? - ?) Esküvő: 1711. ápr. 6. 1735. ápr. 4-én tartottak határjárást, s a tanúk vallomása szerint Pokorádot 1665-1695 között id. Péter István halasi lakos bírta. Az 1761. ápr. 18-án tartott tanúkihallgatások szerint Bánegyházát is 30- 40 évvel azelőtt Péter István bírta. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 150.p. Ferró Róza 2000. 86.; Nagy Szeder István: Kkh. város története 11.72. Cs.G. Péter István (1741. febr. 9. - 1814. aug. 12.) Felesége: szentkirályi Tóth Zsuzsanna (1742- 1810. szept. 12). Esküvő: 1760. máj. 12 gyermekük volt (2 kiskorában meghalt), közülük Imre (1765. jún. 10. - 1839. febr. 3.) jelentős szerepet töltött be a város életében, nádori táblabíró- Gazda, 1763 - 1812-ig. Szenátor 1769, 1776 másodbíró. Hétszer volt főbíró: 1778. nov. 1.- 1779. nov. 1., 1779.nov. 1.- 1780.nov.2., 1782.nov. 1,- 1783. nov. 1., 1784. okt. 29. - 1785. nov. 1„ 1789. okt. 25. - 1790. nov. 1., 1790. nov. 1. - 1791. okt. 30., 1796. nov. 1. - 1797. nov. 1. 1763-tól 50 évig tanácsbeli, több ízben bíró, sedriális assessor. 1797-ben 64 huszárt adott a város 54-et teljes felszereléssel, 1148 fit. költséggel. Irodalom: Nagy Szeder István: Kkh. város története II. 130.; BKML Kh. V.201.a. X. k. 109.p„ 206.p„ XI. k. l.p., 177,p„ XII. k. 174.p„ 260.p„ XIV. k. 115.p.; V.201.b. U 124 -67 Péter István másodbíró számadása; V.201.a. XI. 73-74. Péter István vitája Herpay Mihály kapitánnyal; Ferró Róza 2000. 92. Kép: Kiskunhalas története 2. 2001. 28. színes kép; TJM 65.27.1. Cs.G.
