Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 197 Kökény Mihály (Makó, 1920. máj. 29. - Bp., 1984. jan.) gépészmérnök. Kiskunhalas város megbízott városvezetője 1944. okt. 25. és 1944. nov. 6. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek című fejezetében. Körösi (Dajka) István (? - Kkh., 1739. jan. 7.) református lelkész. 1727-1739 között Halason református lelkész. Működése alatt készült a halasi református egyház ma is meglévő két ónkannája 1732-ben. Ezeken olvasható Körösi István prédikátor és Molnár Mihály főbíró neve. Az 591 halasi áldozatot követelő 1739. évi nagy pestisben az elsők között hunyt el. A református ótemetőben helyezték örök nyugalomra. Irodalom: Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez. 1923. 80; Melegh Attila Kiskunhalas népesedéstörténete. Bp., 2000. 87.; Kiskunhalas története 2. Kkh., 2001. Sz.A. Krausz Vilmos (? - ?) rabbi. 1886. szept. 4-én hivta meg Halasra az izraelita hitközség Szász- régenből rabbinak. Ezt a tisztséget 1892-ig töltötte be a városban. Kkh-ról Debrecenbe ment rabbinak. Kiadott müve: Gyászbeszéd Rudolf trónörökös ő cs. és kir. fensége elhunyta felett (Halas, 1889). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.98. Gy.A. Kristóf József (Fülöpszállás, 1873 - Kkh., 1958) tanár, gimnáziumi igazgató. A halasi református gimnáziumban 8 éven át tanult, mindig eminens tanuló volt. A bp-i egyetemen számtant és fizikát tanult. Még nem fejezte be tanulmányait, amikor Halasra, volt iskolájába jött tanítani. 1897-1924 között volt az iskola tanára. 1924-ben a tantestület többségének bizalmából igazgató lett. Ezt a tisztséget 11 tanéven át, 1935-ben történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Tanítványai szerint szigorú, de igazságos tanár volt. Puritán egyszerűségével, felkészültségével, becsületességével tekintélyt szerzett magának a városban, tanártársai és tanítványai körében is. „Eminens diák, kiváló tanár, jó igazgató” mondta róla Gulyás Sándor, mikor nyugdíjba vonult. Sírja az új református temetőben található. Kép: HM 17489. G.Á. Kurdics József (Kiskunfélegyháza, 1914. júl. 24. - Cegléd, 1999. ápr. 24.) tanár. A kiskunfélegyházi reálgimnáziumban érettségizett 1935-ben. A szegedi egyetemen kapott magyar-német középiskolai tanári diplomát 1940-ben. Öt nyelven beszélt. 1940-ben Kiskunfélegyházán, majd 19401946 között Bp.-en tanít. Közben a II. világháborúban két évig katona, megjárta a Don-kanyart is. Mélyen vallásos meggyőződése késztette arra, hogy mindenkor tevőlegesen kiálljon az igazság mellett. 1944. márc. 19- én a Gestapo foglyul ejti. Mindszenty melletti kiállásáért 1946. márc. 7-től 1946. szept. 7-ig internálták. Öt évig В listán volt, nem kapott munkát. 1951-ig fizikai munkásként dolgozott. Kiskunfélegyházán csak általános iskolai tanár lehetett (1951-1955), majd a halasi Szi- lády Áron Gimnáziumban tanított (1955-1957). 1956-ban Kkh.-on a forradalomban jelentős szerepet játszott. Okt. 27-én a gimnázium tanárai őt választották meg képviselőnek a városi ideiglenes bizottságba. Okt. 28-án a parasztság képviselőinek bevonását sürgette. Okt. 29-én a sortüz kivizsgálását és a kintlévő fegyverek begyűjtését szorgalmazta. Részt vett a városi forradalmi bizottság szervezésében, a nov. 1-jén tartott helyi választások előkészítésében. Nov. 23-án Nagy Szeder Istvánnal felvonulást szervezett a forradalom és az áldozatok tiszteletére, de csak csendes gyertya- gyújtás történhetett. Dec. 23-án felvitte Bp.-re az iskolák és a diákok adományait (64 vagon élelem, tüzelő). A diákságra nagy hatással volt (lebeszélte őket a pártház felgyújtásáról, tankok megdobálá- sáról). 1957. febr. 7-én éjjel letartóztatták, internálták. Innen tanítványai kitartó utánjárására szabadult 1957. júl. 3-án. Kkh.-ról kitiltották, áthelyezték a szalkszentmártoni általános iskolába (1957-1958). Cegléden a Táncsics Mihály Általános Iskolában oktatott (1958-1962). 1959-ben feleségül vette Pogrányi Máriát. A Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított nyugdíjazásáig (1962- 1976). Kitüntetései: Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1976), 1956-os Emléklap (1991. okt. 23.), JATE Aranyoklevél (1992), Magyar Köztársaság Ezüst Erdemkereszt (1994). Irodalom: Végh Antal: Fekete szivárvány. Bp. 1996; Ceglédi Hirlap 1992. nov. 11.; Szabó Róbert: Azl956-os forradalom kronológiája. Kiskunhalas 1956. okt. 23-nov. 4. (=Szakál Aurél szerk.: Adatok Kiskunhalas történetéhez.) Kkh., 1996. 294.; Tóth Ágnes szerk.: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, 2001. 722. 723. 724. 725. 726. 729. 737. 740. 742. 743. 745; Kürti György: KJ. 1914-1999. (= A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Értesitője az 1998/99-es tanévről.)
