Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
166 KISKUNHALAS ALMANACH még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Forrás: dr. Csetényi Artúr fia, dr. Cse- tényi Artúr közlése. L.Gy. Csetényi Artúrné Bereczky Éva (Szatmárnémeti, 1926. aug. 11. - Kkh., 2000. máj. 25.) dr., orvos. Középiskoláit Győrött, Békéscsabán és Ungváron végezte. Az ungvári Szent Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett 1944-ben. Egyetemi tanulmányait Szegeden az Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1951-ben kapott diplomát. Végzés után a makói kórház TBC osztályán lett alorvos. 1953. dec.-ben házasságot kötött dr. Csetényi Artúrral, s 1954. jan.-tói akkh.-i Tüdőgondozó Intézetbe került alorvosnak. Tüdő- gyógyász szakképesítést a Korányi Szanatóriumban szerzett 1957. febr.-ban. 1960-ban a Tüdőgondozó Intézet (Tüdőszűrő Állomás) vezető főorvosa lett, s közel három évtizeden át irányította az intézményt. 1987-ben nyugdíjba ment, de nyugdíjasként is mindvégig dolgozott. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el, többek között Érdemes Orvos lett. Aktívan részt vett a szakmai közéletben és a munkavállalói érdekképviseletben. Hobbija a képzőművészet és a klasszikus zene volt. Jelentős lemezgyűjteményét a Szociális Otthon ápoltjainak ajándékozta. Sírja a katolikus temetőben található. Forrás: dr. Csetényi Artúrné fia, dr. Csetényi Artúr közlése. Kép: TJM 20304/3. L.Gy. Csetényi József (1909-ig Kellner) (Kkh., 1875. márc. 15. - ?) újságíró. Középiskolai tanulmányait Halason elvégezve a bp-i egyetem bölcsészhallgatója lett, majd hírlapírói pályára lépett. Előbb a Budapesti Hírlap vezércikkírója, később közgazdasági rovatvezetője volt. 1913-1925 között a Pesti Hírlap közgazdasági szerkesztője, 1925. jan. 2-tól 1926. jún. 12-ig a Magyar Hírlap felelős szerkesztője volt, majd ismét visszatért a Pesti Hírlaphoz, amelynek még 1941-ben is egyik szerkesztője volt. További életútjáról nincs adatunk. Cikkei az említett lapokon kívül megjelentek a Magyar Társadalomtudományi Szemle (1908) és a Magyar Gazdák Szemléje (1914-15.) című folyóiratokban. Müvei: A vámszövetség és a bank- közösség problémája (Bp., 1908.); A bankkérdés (Bp., 1909); A Balkánszövetség és Magyarország (társszerzőként-Bp., 1913.); Magyarország összeomlásának és újjáépítésének világpolitikai jelentősége (Bp., 1927.); Revízió: Nemzeti felemelkedés vagy tartományi életre való lesüllyedés (Bp., 1929.); A magyar kibontakozás (Bp., 1932.); A revízió mint kormányprogram (Bp., 1934.); Új Trianon felé (Bp., 1936.); Mai enciklopédia (társ- szerkesztő-Bp., 1941.) Irodalom: Gulyás P.: Magyar írók élete és munkái. 4. 1942. H.E. Csicsvai András (? - ?) főbíró 1841. okt. 31.- 1842. okt. 30. Forrás: BKML Kh. XL. к. 319.p. Cs.G. Csicsvai Vasas András (? - ?). Halasi származású református lelkész. Munkája: Örvendező versek. Ngs. Verbói Szluha Imre urnák a jász és két kún kerületek nádori főkapitányának, midőn Kis Kun Halas városát az 1837. Karácson 10. látogatásával szerencséltette. (Szeged, 1838). Irodalom: Szinnyei 14.1914.984. Gy.A. Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773., nov. 17. - Debrecen, 1805. jan. 28.) költő. Apja, Csokonai József képesített sebész-borbély, müveit ember volt. Csokonai iskoláit a debrecenbeni kollégiumban kezdte. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. Ekkor írta a Békaegérharc című vígeposzt (1791) és A méla Tempefői című szatírái játékot (1793). Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran utazott távolabbi helyekre. 1795 húsvétján így került Halasra is legációra, ahonnan Kecskemétre, majd engedély nélkül Pestre ment. 1795. jún. 20-án kicsapták a kollégiumból botrányos magaviseleté miatt. Dec. végén már Sárospatakon hallgatott jogot. Tanulmányait abbahagyva, egy fél év múlva Pestre, majd Pozsonyba utazott. Itt 1796. nov. 1-jétől dec. végéig kiadta a Diétái Magyar Múzsa című verses újságot. 1797 tavaszától Komáromba tartózkodott, ahol Lillának nevezett szerelme is élt. 1799. jún.-tól a csurgói gimnáziumban volt helyettes tanár. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, majd Pestre és Komáromba ment, ahonnan tavasz- szal visszatért Debrecenbe. 1802. jún. 12-én leégett a házuk. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804-ben egy temetésre ment, ahol meghűlt, betegségéből már nem tudott felgyógyulni, s 1805 elején meghalt. Líráját rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zenei- ségjellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák című versgyűjteményeiben érte el. Megjelent művei: Összes művei (Bp., 1922); Összes versei I-II. (Bp., 1956) Emlékét szobor, emléktábla és utca őrzi. Irodalom: MÉL 1967. 320-321.; F. Nagy József: Csokonai a tanító (=A
