Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
KISKUNHALAS ORSZÁGGYŰLÉSI képviselői 85 jával. Olyan méltányos nemzetiségi politikát képviselt, amely a történeti Magyar- ország állami egységének megőrzése mellett viszonylag messzemenő közigazgatási és kulturális nyelvi engedményekre képes. Követelte az 1868-i nemzetiségi törvény végrehajtását, fellépett a magyarosító kormánypolitika ellen. 1888-ban, miután pártjában teljesen elszigetelődött és azzal szembekerült, a román nemzeti párt támogatásával a karánsebesi román választók szavazatai juttatták be ismét a parlamentbe. 1892-ben visszavonult az aktív politikai élettől. Öregkori írásai részben a polgári radikális sajtóban jelentek meg. Neve szimbóluma lett a magyarság és a volt nemzetiségek megbékiilésének, s ezért 1947-ben róla nevezték el a bp-i főiskolai román kollégiumot. Fő müvei: A magyar társasélet (Pest, 1855); Nemzetiség (Pest 1858); Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában (Pest, 1860); A kérdések kérdése (Pest, 1866); Egy baloldali programm (Eger, 1869); A reformpárt (Bp., 1872); A közjogi vita (Bp., 1872); Néhány szó a nemzetiségi kérdésről (Bp., 1886); A régi magyar nemes (Bp., 1889); A függetlenségi párt (Bp., 1890); Az állami közigazgatás (Bp., 1891); A közösügyi rendszer zárszámadása (Bp., 1902); Válogatott írásai (Kemény G. Gábor bevezetésével, Bp., 1958). Irodalom: Genius Kislexikon Bp., 1933. 998.; Kosáry Domokos: M.L. (Valóság, 1946); Kemény G. Gábor: M.L. nemzetiségi politikája és a szerbek (Századok, 1961); Tóth Ede: M.L. élete és politikai pályakezdete. 1826-1874 (Bp., 1967); Magyar Életrajzi Lexikon Bp., 1969. 223-224. Kép: Magyar Életrajzi Lexikon 1969. 225. Lehóczki György 5. Farkas Imre (Kkh., 1837. márc. 6.-Kkh., 1920. nov. 19.) dr., gimnáziumi tanár, igazgató. Szülei jelentős birtokkal rendelkeztek. A középiskola négy évfolyamát a helyi református gimnáziumban végezte, majd Nagykőrösön - Szilády Áronnal, Péter Dénessel egy időben - Arany János tanítványaként érettségizett 1855- ben. Orvosi egyetemen folytatta tanulmányait, s 1861- ben orvosi diplomát szerzett. 1864. febr. 7-én lett a halasi református gimnázium francia, latin és magyar szakos tanára. Tanári munkája mellett a főgimnázium önképzőkörét is vezette néhány éven át. Az 1867-68. tanévben az igazgatói teendőket is ellátta. 1878. aug. 15- én tizenöt évi eredményes működés után tanári állásáról lemondott, és birtokán gazdálkodásba fogott. Szorgalmas gazdálkodóként tevékenyen részt vett a helyi társadalmi és egyházi életben. Az 1886. évi országgyűlési képviselő-választáson a Függetlenségi és 48-as Párt jelöltjeként győzött, s a Szabadelvű Párt ellenzéki képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában. Belvizek levezetését, csatornák építését, a községi iskola számára államsegélyt, utak építését, vasútépítést vártak tőle, de mint ellenzéki képviselőnek e tervek meg-
