Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
86 KISKUNHALAS ALMANACH valósítását nem sikerült keresztülvinnie. A következő választáson újra indult, de alulmaradt a saját pártja által állított jelölttel, dr. Kolozsváry Kiss Istvánnal szemben. Mindemellett a helyi takarékpénztárt is vezette, és évtizedeken át az Úri Kaszinó elnöke, a ref. egyházközség főgondnoka volt. 1896-ban a Függetlenségi és 48-as Párt helyi elnöke lett. 83 éves korában halt meg. Irodalom: Gimnáziumi Értesítő 1918-19, 1919-20.; Pataky Dezső: F. I. Gimnáziumi Értesítő 1920-21.; Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945. (Kézirat 1983.). Kép: SZAG. Gszelmann Adám-Lehóczki György-Lukács László 6. Kolozsváry Kiss István (Kkh., 1847. júl. 17,-Kkh., 1916. aug. 29.) Az elemi iskolát, Halason kezdte, de 8 éves korában felkerült Pestre, a Szőnyi-intézetbe. A középiskolát a pesti piaristáknál, majd az újonnan felállított ref. főgimnáziumban (a mai Lónyay-gimnáziumban) végezte, ahol 1864-ben leérettségizett. A Magyar Királyi Tudományegyetemen jogot hallgatott, ezután 1867/68-ban Bécsben tanult. 1868. júl. 16-án tette le a bírói vizsgát Pesten, majd október 2-án külföldre utazott, és posztgraduális képzésként egy-egy szemesztert hallgatott Berlinben, Londonban és Párizsban. 1871-től 1875-ig csak gazdálkodással foglalkozott Halason. Aktív politikai tevékenységét akkor kezdte meg, amikor 1875. márc.-ban a Deák-párt egyesült a Balközéppel, és létrejött a Szabadelvű Párt. A fúzió ellen tiltakozva húsvét vasárnapján beszédet tartott a halasi kávéház nagytermében, majd Jászberényben. Szervező munkája révén 1876-ban megalakult a Függetlenségi Párt halasi szervezete, tagja lett a város képviselő-testületének, majd a vármegye törvényhatósági bizottságának is. A Függetlenségi Párt színeiben 1892-ben országgyűlési képviselővé választották és két választási cikluson át képviselte Halast a parlamentben. Harmadszorra már nem sikerült bejutnia a Parlamentbe, mert az 1901. okt. 2-i választáson alulmaradt az ugyancsak függetlenségi párti dr. Babó Mihály városi főjegyzővel szemben. Választási vereségét követően fokozatosan visszavonult a politikai közéletből, és birtokain gazdálkodott. Hamvai jelenleg - kétszeri exhumálás után - a református újtemetőben lévő (a szülei nevét feltüntető) márvány obeliszk alatt nyugodnak. Tizenkét gyermeke közül a legidősebb, István, követte a közéleti szereplésben. Forrás: Képviselőházi almanach 1892-1897. Bp. 257.; dr. Kolozsváry-Kiss István ügyvéd közlése. Lehóczki György 7. Babó Mihály (Kkh., 1857. máj. 20.-Kkh., 1923. júl. 28.) dr., ügyvéd, városi főjegyző. Édesapja Babó Antal, édesanyja Jósa Mária. Elemi és középiskolai tanulmányait Kkh-on végezte. Azután jogot hallgatott a bp-i egyetemen, ahol jogtudori oklevelet nyert, majd az ügyvédi vizsgát is letette. 1882. márc. 2-től 1901-ig Kkh. város főjegyzője volt. 1901-ben a belügyminiszter a Bp-en szervezett községi közigazgatási tanfolyam vizsgáló bizottságának tagjává nevezte ki. Az 1901., 1905. és 1906. évi választások alkalmával Halas a Függetlenségi Párt programjával országgyűlési képviselőnek választotta. Ekkor lemondott a főjegyzőségről és Bp-en
