Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
82 KISKUNHALAS ALMANACH 1. Gőzön Imre (Kkh., 1810. aug. l.-Kkh., 1855. ápr. 20.) főbíró. Édesapja id. Gózon Imre főbíró, édesanyja Karmat Matild. Alsóbb iskoláit Halason végezte. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban folytatta. Iskoláit befejezve (1829) vissszatért Halasra és egy ügyvéd mellett gyakomoskodott. 1831-ben jurátus lett, és záróvizsgái után, 1832. jún. 25-én ügyvédi esküt tett. Szülővárosa közigazgatásába kapcsolódott be a város jegyzőjeként. 1846-ban a Kiskun kerület biztosa tisztséget viselte. Több éven keresztül a város főbírája volt (1846. nov. 1-1847. okt. 31, 1847. okt. 31-1848. jún. 2., 1850. febr. 9.-1853. okt. 29.). 1848. jún. 20.-án a város országgyűlési képviselőjévé választották. Az országgyűlés munkájában folyamatosan részt vett. 1849. jan-ban követte a magyar országgyűlést Debrecenbe is. Állítása szerint márc. végétől súlyos betegsége miatt már nem vett részt az országgyűlés munkájában, tehát az ápr. 14-i trónfosztó ülésen sem volt jelen. A szabadságharc leverése után a rendőrség és a hadbíróság többször kihallgatta. 1850. júl. 20-án amnesztiát kapott, majd birtokán gazdálkodott. Fiatalon, 45 éves korában halt meg. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története III. 1936. 271.; Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002. 317-318.; Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945. dr. Gszelmann Ádám (kézirat 1983); Ref. Egyház Kkh. Megkereszteltek anyakönyve 1810.; Meghaltak anyakönyve IV. B. kötet 1855. 539. p.; Tanácsülési jegyzőkönyvek 1831. év. 36. kötet 7. p., 1844. év. 42. kötet 292. p., 1849. év 46. kötet 174. p., 1850. év. 46. kötet 275. p.; BKML Kh. V.201.a. 1846-1850 tjkv. 54, 178.p„ V.244.C. XLVI. k. 241.p. XLII. k. 318,397.p. Cseri Gábor-Gyarmati Andrea-Lehóczki György 2. Péter Miklós (Kkh, 1823. szept. 21.-Kkh, 1887. nov. 2.) gimnáziumi tanár, igazgató. Gimnáziumi tanulmányait Halason kezdte, majd Bp-en fejezte be a kgyes tanítórendiek iskolájában. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott és ügyvéd lett. Tanulmányai után halasi birtokán gazdálkodott egy ideig, azután mint városi jegyző, s levéltámok dolgozott. Levéltári tisztéről azonban 1850-ben lemondott. 1851-ben kötött házasságot, 1869-ben elvált. Házasságából Ilona nevű lánya született. Az 1861-ben összehívott országgyűlésre, mint Halas város képviselőjét küldték fel, ahol a Bach-rend- szer ellen felkelt egyetemisták egyik vezére lett. 1862- ben a ref. egyháztanács hívta meg latin nyelvtanárnak a halasi gimnáziumba. Három évig az intézmény igazgatója volt 1871-72 és 1874-76 között. Az egyháztanács kérésére az 1885-86. tanévben mint könyvtárnok segítette Csontó Lajos munkáját. Az egyháztanácsnak hosszú időn keresztül tagja, három éven át jegyzője volt. 1884-től a ref. egyház presbitere, majd főgondnoka,
