Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 3. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei Lehóczki György
KISKUNHALAS POLGÁRMESTEREI 49 Polgármesteri működése alatt nyerte el máig meglévő településszerkezetét és vonzó arculatát Halas városa. A városközpont ebben az időszakban épült ki. Tíz év alatt nagyrészt államköltségen a belvárost kiköveztette, a járdákat aszfaltoztatta, három parkot létesített, hősi szobrot állíttatott fel. Csipkeházat és közkórházat (két osztállyal, belgyógyászat, sebészet) alapított, több tanyai iskolát nyitott meg. Egy kerékpáros laktanyát, csendőrlovas tanosztályt nyitottak, kutakat fürattatott, mentő- és tűzoltóautókat vásároltak, a főbb utakat fásították. Épült közvágóhíd, tüdőgondozó, az állomásra vezető út, a központi, az alsó- és felsővárosi iskola, az ún. villanygyár és ezzel összefüggésben a közvilágítás és áramszolgáltatás is. Segítette munkáját, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter és gróf ifj. Andrássy Gyula társaságában Amerikában járt és 1926-ban az ún. Speyer-kölcsönt vették fel, amiből Halasnak aránytalanul nagy rész jutott. Nagyon megviselte, hogy 1930-ban nem választották újra polgármesterré. Ebben nyilván szerepe volt az általa túlhangsúlyozott választási visszaélésnek, ami ellen eredménytelenül keresett jogorvoslatot. A tárgyilagosabb megítélés azonban abban látja okát, hogy a városban többségbe került, betelepült katolikus lakosság, valamint a tehetős kézmüiparos és kereskedőréteg megunta a református földbirtokos redemptorok dominanciáját. Katolikus polgármestert akartak és a plébánia szellemi segítségével ennek az akaratnak érvényt is szereztek. Polgármesteri tevékenysége után a református egyház főgondnokaként és ügyvédként dolgozott, valamint néhány évig ellenzéki várospolitikusként is tevékenykedett. Állásvesztése a kunfehértói üdülőfejlesztési kezdeményezésének bukását is magával hozta, és ez neki személyes anyagi veszteséget okozott. Ez idő tájt halt meg legidősebb, hőn szeretett, érettségiző fiúgyermeke Thuróczy György. Ezek a csapások visszavezették keresztyén hitéhez és vallásához, melynél haláláig kitartott. A szovjet megszállás elől nem menekült el a városból, de nem is vitték el őt, mert dr. Monszpart László az egészséges lábát egy időre begipszelte. A Rákosi éra alatt tizenegy- néhányszor telepítették ki a lakásából. 1963. május 7-én bekövetkezett haláláig kis, nádas házban lakott. 1963. május 10-én temették el a kiskunhalasi régi református temetőben.100 Kép: TJM 20738 dr. Fekete Imre Polgármester 1930. január 15 - 1939. december 16. Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Édesapja Fekete Péter, és édesanyja Vájná Julianna Kovásznáról származtak. (Biharkeresztes előzőleg Mezőkeresztes volt, csak 1900-ban változtatták meg a község nevét.) Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte.
