Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 3. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei Lehóczki György
50 LEHÓCZKI GYÖRGY Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult (osztálytársai voltak, Nyírd Gyula, Rákosi Mátyás). Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. Hazatérése után az első világháború alatt az olasz fronton volt, ahol halmérgezést kapott, és ez majdnem halálát okozta. A jog- és államtudományi doktorátust Budapesten szerezte, és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár főügyésze lett, majd önálló ügyvédi praxist folytatott. 1923-ban házasságot kötött Budapesten, a halasi származású Pázsit Erzsébetet vette feleségül. Házasságukból kettő gyennek született. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak.101 Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be.102 Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt. Fehértó fürdőt ünnepi keretek közt adták át a közönségnek a város és a vármegye vezetőinek részvételével. 6.000 pengőt kapott a város közmunkákra. Újabb 40.000 pengőt utalt ki a minisztérium a balotai útépítésre. A városban a Kőhíd utcát Szatmári Sándorról, a halasi főgimnázium volt igazgatójáról nevezték el. Fehértón a tó közelében felépült a hét szoba és egy konyhából álló üdülőház. Ugyancsak 1932-ben épült még a Bessenyei István közkórház toldalék épülete, melyhez a Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium adott 30.000 pengő állami segélyt. 1933-ban megépült a Szabadkai út belterületi részének utolsó,
