Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

KÖRNYEZET - 19. Régi református temető és sírkőkert Baki István

RÉGI REFORMÁTUS TEMETŐ ÉS SÍRKÖKERT

449

1. térkép. A régi református temető változásai 1778-1975

1. A vasút által elfoglalt terület 1882-ben. 2. Az állomáshoz vezető út szélesítése, a temetőárok "betöltése, 1882 utáni évek. 3. A Hősök Ligete kialakítása, 1930-as évek eleje. 4. A Rakodó utca kialakítása, 1930-as évek közepe. 5. A villasor telkeinek kisajátítása, 1947. 6. A víztorony. Kisajátítás 1950-ben. Építkezés 1963-ban. 7. A vasúti laktanya, orvosi rendelő, üzemi étkezde, óvóhely 1954 körül. 8. Bérház építés, 1962 körül. 9. A benzinkút. Itt volt a temetőcsősz háza és földje az 1970-es évekig. 10. Lakótelep építése, 1972. 11. A fűtőmű, 1975 körül. 12. Műemléki védettségű református régitemető. A térképet Szalai Sándor tervezte.

Ez évben elrendelte részükre a temető kijelölését és megnyitását. 1778-ban ezt a területet bővítik, ezen temető mellé a lutheránusok részére temetőhely vágattatott ki.” 1781-ig a katolikus felekezethez számították őket. 1781-től a reformátusok temetőjében kaptak nyughelyét.

A város különböző vallású lakosai számára közbirtokossági területekből jelölték ki a temetők helyét. Kezelése a felekezetek, egyházak joga. Református, római katolikus és lutheránus egyházaké. Ezért a temetők kegyeleti alapítványnak tekintendők. Temetőben a sírhelyért fizetni nem kellett, az a közbirtokossági tulajdonjogán ingyen járt. Használati ideje nem volt időhöz kötve, ha a sírt gondozták, örökre járt. Az elhunytat valóban „örök nyugalomra” helyezték. Ezért és így maradhattak meg az évszázados sírok, síremlékek.

Kiskunhalason felekezeti temetők alakultak ki, a mai napig is csak ilyenek vannak. Nagyon erős valláserkölcsi felfogás határozta meg, hogy mindenki a saját vallásának megfelelő temetőbe temetkezhetett. Ezt a szabályt szigorúan be is tartották. Kivétel