Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 251 rendeletek teljes és részletes gyűjteménye. (Pécs, 1886), stb. Irodalom: Szinnyei 14. 1914. 1741- 1742. Gy.A. Zilahy Gyula (Balogh) (Zilah, 1859. jan. 22. - Bp., 1938. máj. 16.) színész, színigazgató. Tízévi vidéki szereplés után - Esztergom, Szabadka, Zombor, Újvidék, Kkh, Kolozsvár, Debrecen - 1889-ben szerződtette a Nemzeti Színház komikai és fiatal szalonszerepre. 1902-ben az aradi, 1905- től 1913-ig a debreceni színház igazgatója volt. A fővárosba visszatérve a Belvárosi és a Renaissance Színházban működött. 1890-ben Farkas-Ratkó- díjjal tüntették ki. Legnagyobb sikerét mint Bi- liczky kadét aratta Herczeg Ferenc: A dolovai ná- bob leányában. Több némafilmben is szerepelt. Főbb szerepei: Lancelot Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár); Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága); Polilla (Moreto: Közönyt közönnyel); Palkó (Kisfaludy Károly: A pártütők); Gyuri (Szigligeti Ede: Liliomfi). Ismertebb filmjei: Or- ház a Kárpátokban (1914); A becsapott újságíró (társrendező, 1914); Egri csillagok (1923); Csárdáskirálynő (1927). Megjelent írása: Ötven év. Ifjúságom és életem (Bp., 1931). Irodalom: MÉL 1969.1078. Gy.A. Zseni Benjáminná König Aranka Gizella (Úrszentiván, 1887. szept. 1. - Kkh., 1974. ápr. 4.) fényképész mester. Édesapja König Pál Ignác, édesanyja Gömöri Magdolna voltak. Az elemi iskoláit Úrszentivánon, a polgári iskoláit Újvidéken végezte, majd Singer János fényképésznél tanult és szerzett fényképész mester oklevelet. 1909-ben költöztek Kkh.-ra. Először a Szilády Áron utcában nyitott műtermet, majd 1917-ben egy kis házat vásárolt a Kossuth Lajos utcában, a volt Kohn Sebestyén féle vasbolt szomszédságában. Itt rendezte be műtermét. Közben házasságot kötött Zseni Benjáminnál, aki szintén fényképész volt. Házasságukból Katalin, Gizella és Rozália nevű le- ánygyemekeik születtek, akik közül Katalin és Rozália lett elismert fényképész Kkh.-on, és öregbítették a dinasztia hírnevét a fotós szakmában. A fényképészettel 1930-ig aktívan foglalkozott, majd átadta leányának, Katalinnak, aki továbbadta az unokának, Csobánczi Mátyásnénak. Az 1930- as évek után már nem aktívan, de segítette a műterem munkáját. Kkh.-on a Bercsényi u. 1. szám alatt laktak. Kkh.-on a református temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Csobánczi Mátyásné közlése. L.Gy. Zseni Katalin (Szabadszállás, 1915. jan. 18. - Kkh., 1969. dec. 5.) fényképész. Fényképész házaspár harmadik lányaként született. A család rövidesen Kkh.-ra költözött, ahol az apa Zseni Benő és felesége, Aranka megnyitotta első állandó műtermét a Vihar utcában. Az üzlet nem nagyon virágzott, a családnak keményen meg kellett küzdeni a fennmaradásért, így a Zseni lányok taníttatására is egyre kevesebb jutott. Katalin 1934-ben beállt szülei fényképész műtermébe, ahol a segédlevele szerint három évig tanonci szakbavágó munkát végzett. 1937. szept. 21-én fényképész segéd lett. Alig múlt huszonkét éves, amikor Bp.-re került, ahol a kor egyik sztárfotósa, Funk Pál avagy művésznevén Angelo mellett valóban felső fokon tanulhatta ki a műtermi fotózás szakmai fortélyait. 1940. jún. 5-én sikeresen letette a fényképész mestervizsgát. Utána rövidesen hazatért, ismét beállt szülei mellé a Zseni műterembe és ettől kezdve megállás nélkül fényképezte a halasiakat meg a hetedhét határból betérő embereket. Az államosításkor a műterem teljes felszerelését be kellett adni a közösbe, de ő nem adta fel. Egy kölcsönkapott fényképezőgéppel újra kezdte. Szinte mindenkit lefényképezett, aki a negyvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig megfordult Kkh.-on. Forrás: fia Tiborszky Péter közlése. Kép: TJM 20304/10. L.Gy. Zseny József (Kkh., 1860. aug. 12. - Bp., 1931. szept. 1.) jogász, Pest megye főjegyzője. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak a turulos nemzeti zászlót. Az ő kezdeményezésére állították fel a bp-i Városligetben a két világrész magyarságának kapcsolatát is szimbolizáló Washington-szob- rot. Műve: Nemzeti zászlónk Amerikában (Bp., 1903.) Irodalom: Vasváry Ödön: Magyar Amerika. Szeged, 1988. Kép: Magyar Herkó Páter 1932. febr. 16. H.E. Zsigray Julianna (Törökszentmiklós, 1903. febr. 15.-Kkh., 1987. febr. 21.) írónő. Iskoláit Bp.- en végezte. Első írásait a Nyugat közölte. 1929- ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját, majd a következő évtől a lap munkatársa lett. 1930-tól 1944-ig a Singer és Wolfner könyvkiadónál korrektor, lektor, majd szerkesztő lett.
