Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
252 KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 1944-ben németellenes magatartása miatt üldözték. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették. 1948 és 1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket. Az 1960-as évek végén költözött Kkh.-ra, itt élt haláláig. Regényeit holland és olasz nyelvekre fordították le, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. Fő müvei: Szüts Mara házassága (Bp., 1931); Férficél (Bp., 1932); Aranyharang (versek, Bp., 1933); Zsuzsa és a komondor (Bp., 1933); Kristály muzsika (elbeszélés, Bp., 1934); Utolsó farsang (Bp., 1934); Marci (Bp., 1936); Egy férfi-két nő (Bp., 1937); Csillagos ég (Bp., 1937); Erzsébet magyar királyné (Bp., 1938); A római százados (Bp., 1938); Hét jegenye (Bp., 1939); Holtomiglan holtodiglan (Bp., 1940); Féltékenység (Bp., 1941); Ég az Alföld (Bp., 1942); Lázadó szív (Bp., 1943); Két világ (Bp., 1944); Visszhang (Bp., 1945); Májusi eső (Bp., 1947); Hűség (Bp., 1948); A Sugárúti palota (Bp., 1957); Tragikus keringő (Bp., 1959); Tékozló élet (Bp., 1963); Csendességi fogadalom (Bp., 1971);Távolifény(Bp., 1982); Tőr és paróka (Bp., 1986). Emlékét utca őrzi. Irodalom: MÉL 1994. 984-985.; Gyarmati Andrea: Kiskunhalas város művészeti gyűjteménye (=Szakál Aurél szerk.: Halasi Múzeum.) Kkh., 1999. 490. Kép: Halász Ferenc: Arcunkon a történelem. Kecskemét, 1986.215. Gy.A. Zsoldos János (Köveskál, 1767. máj. 2. - Pápa, 1832. máj. 12.) orvos. Sopronban és Debrecenben tanult, majd 1790 és 1792 között Halason volt tanító. 1792-ben a jénai egyetemen orvostudományt hallgatott. 1794-ben Bécsben folytatta orvosi tanulmányait, itt avatták doktorrá 1795 decemberében. 1796-tól Pápán orvos, majd Veszprém vármegye főorvosa lett. Pápán női kórházat létesített. Orvosi kutatásainak eredményeként császári és királyi kitüntetést kapott. 1809-ben a Napóleon elleni háborúban a sebesültek gyógyításáért Narbonne és Marmont francia tábornokok dicsérő hálairatot, I. Ferenc őfelsége polgári nagy aranyérdempénzt adományozott neki. Az első hazai egészségügyi jogszabálygyűjtemény és nő- gyógyászati könyv szerzője. Egészségügyi népszerűsítő munkákat is írt. Munkái: Asszony orvos (Győr, 1802); Dietetika vagy az egészséget fenntartó és a betegségtől tartóztató rendszabályok (Győr, 1814); Egészség regulái versekbe foglalva (Győr, 1817); A choleráról (Győr, 1831). Irodalom: Szinnyei 14. 1914. 1953-1954.; MÉL 1969. 1097.; Ferró Róza 2000.99. Gy.A. Zsubori Károly (Kalocsa, 1913. nov. 19. - Kkh., 1992. dec. 8.) iskolaigazgató. Iskoláit a 4 elemit, a 4 polgárit, majd a tanítóképzőt is Kalocsán végezte. Tanítói oklevelét 1934-ben kapta meg. Ezután Homok- mégy-Alsómégyen, mint kisegítő tanító dolgozott 1934. okt. 15-től 1935. szept. 30-ig. 1935. okt. 1- jétől 1936. szept-ig Kecskeméten teljesített katonai szolgálatot. 1936. okt. 6-tól Öregcsertőn tanított. 1938. okt. 6-tól 1938. dec. 11-ig ismét katona volt Kecskeméten. 1938. dec. 12-től a Kkh - Alsópirtói iskolához került és 1944. jún. 1-jéig ott tanított. Közben 1939-ben megnősült, házasságukból két fiú gyermek született. 1944. jún. 1-jén elvitték a szovjet frontra. 1945. jan. 13-tól 1947. jún. 17-ig hadifogoly volta Szovjetunióban. 1947. jún. 25-től 1950. aug. 31-ig Kkh.-on az Alsóvárosi Iskolában tanított. Itt megalakította az úttörő csapatot és vezette igazgatói megbízatásáig, 1950-ig. 1950. szept. 1-jétől a Felsővárosi Iskola igazgatója lett. Elvégezte levelező hallgatóként a pécsi főiskolán a testnevelési szakot, majd ezt követően a történelem és a földrajz szakot a szegedi pedagógiai főiskolán. 1965-68-ig a Marxista Egyetem 3 éves tagozatát végezte el. Társadalmi munkát, mint városi tanácstag 1950 óta végzett. A városi úttörő elnökségnek 15 évig volt tagja. A megyei igazgatói munkaközösséget 1959-től 1967-ig, a városi igazgatói munkaközösséget pedig megalakulása óta vezette. A szocialista oktató-nevelő munkája elismeréseként több ízben részesült rendkívüli feljebbsorolásban, pénzjutalomban. 1963-ban megkapta az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést. 1974. szept. 1-jével ment nyugdíjba. Sírja a katolikus temetőben található. Forrás: Zsubori Károlyné és fia dr. Zsubori Zoltán közlése. Kép: TJM 20844. L.Gy.
