Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
250 KISKUNHALAS ALMANACH tanári oklevelet szerzett. Iskolaigazgató Rémen (1950-1952), járási tanfelügyelő Kkh.-on (1952- 1955), és Kecskeméten. Visszatért Halasra, 1957- től 1960-ig tanárként működött. 1960. jan. hónaptól a Thorma János Múzeum munkatársa. 1968-tól 1979-ig, nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója. A néprajz, helytörténet, irodalom, képzőművészet és műemlékvédelem kérdéseivel is foglalkozott. Kitűnő rajzkészségével halasi csipkéket is tervezett. Fő müvei: Halas népe; A munkásmozgalom története; Halasi szegény nép zendülése a tanács ellen 1766-ban; A halasi csipke; Nagyjaink. Irodalom (= Janó Ákos szerk.: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kkh., 1965. 130-212., 277306., 336-391.); Halasi csipke (Janó Ákossal) Kkh., 1969.; Csokonai Béka-egér harca a kiskun- halasi Gőzön Imre énekeskönyvében. (= Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-70. Debrecen, 1972. 541-554.); Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái; Emlékezés Nagy Czirok Lászlóra (= Cumania II. Kecskemét, 1974.169-228., 467-483.); Az 1807-es országgyűlés verses leírása (= Cumania III. Kecskemét, 1975. 183-223.); Kiskunmajsai cifra házormok (=Halasi Múzeum Emlékkönyv 1999) Kitüntetései: Városfejlesztésért (1970, 1975), Szocialista kultúráért (1974), Munka érdemrend bronz fokozat (1979), Pro űrbe (1980). Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Sírja a katolikus temetőben található. Irodalom: Bodor Géza: V.J. 1915-1984. (=Cumania 9. Kecskemét, 1986. 515-528.); László Emőke - Pásztor Emese - Szakái Aurél: Halasi csipke. Kkh., 1996. 31., 33. és 460-466. Sz.A. Vuxa (Oláh) Mihály (? - ?) főbíró 1693-ban. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 148.p.; Nagy Szeder István 1936.338. Cs.G. Wéber István (Hatvan, 1853. dec. 6. - Kkh., 1933. febr. 22.) plébános. 1878. aug. 4-én szentelték pappá. Buják, Kiskundorozsma, Újkécske, Nagykáta plébániáin volt káplán, 1883-ban tette le a zsinati vizsgát, s adminisztrátor lett Heréd, Izsák és Szegvár plébániáin. Kkh.-on római katolikus plébános 1885-1912 között. 1902-ben segédesperes lett. Működése alatt épült fel két részletben 1887. és 1893. évben a katolikus elemi iskola és a mai plébánia épülete (1905), valamint a Szent- háromság szobor (1910). 1912-ben nyugalomba vonult Halason. Sírja a katolikus temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 16.; Ga- csári Kiss Sándor 1991. 47. 63; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. 1994.68. Sz.A. Zámbó Aurél (Kkh. 1886. - ?) bíró, lapszerkesztő. Halason született a helyi református gimnáziumban érettségizett 1904-ben. Egyetemi tanulmányai után 1909-től Temesvár város törvény- hatóságának rendőrségénél teljesített szolgálatot, majd annak községi bírája lett. Temesvár elcsa- tolását követően Bp.-re költözött. Mint újságíró tevékenykedett. 1930-tól a Véndiákok Lapja, majd Magyar Értelmiség című folyóirat felelős szerkesztője. 1934-ben szerkesztésében jelent meg a halasi öregdiákszövetség díszes emlékkönyve. Irodalom: Zámbó Aurél 1934. 78., Nagy Szeder István 1936. 116. Kép: Zámbó Aurél 1934. 73. Sz.A. Zámbó János (Szegvár, 1831. dec. 18,- 1903.) A gimnázium alsó négy osztályát Félegyházán, a felső 4 osztályt Szegeden végezte el. A szabadság- harc alatt tanulmányait félbeszakította, tanárai hazaküldték. Tizenhat évesen beállt honvédnek, tűzmester lett. A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait. 1853-ban a „kegyes tanító rend” tagjai közé lépett Vácott. Tanári képesítést 1865-ben nyert természettan matematika szakon. Tanított Vácon, Veszprémben, Kecskeméten, Kanizsán, Aradon, Sátoraljaújhelyen. 1870-ben kilépett a rendből, s Félegyházán tanárkodott 1872- ig. 1872. szept. elején meghívták Halasra Jónás János megüresedett helyére. 25 évig tanított a halasi gimnáziumban. 1897-ben 42 évi munkásság után nyugalomba vonult. Kiváló matematikus volt. Példatárat szerkesztett, tankönyvbírálatokat írt. Sátoraljaújhelyi tanár korában szerkesztette a „Zempléni Híradó”-t. Nyelvészetben is munkálkodott, a Nyelvőrnek állandó külső munkatársa volt. Apróbb nyelvészeti és etnográfiai cikkeket írt. Forrás: Gimnázium Értesítője 1903- 1904. G.Á. Zárai Károly (Arad, 1851. márc. 21. - ?) jogi doktor, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Iskoláit Aradon, Lúgoson, Temesváron, Halason és Pécsen végezte. 1881-ben létesítette a pécsi kamarát, melynek titkára lett. 1888-ban rendezte a pécsi és Baranya megyei kiállítást. 1889-ben aranykoronás érdemkeresztet kapott. Cikkei a Magyar Kereskedők Lapjában és a helyi lapokban jelentek meg. Munkái: Az italmérési regale; Kereskedelmi jogismeret; Pénz és hitelintézeti jogtanácsos; A biztosítási szövetkezésről (1886); Kereskedelmi önügyvéd, vagyis a magyar- országi kereskedőket érdeklő törvények és
