Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 249 Végi Mihály (? - ?) másodbíró 1797-1799, főbíró 1815. nov. 5.-1816. nov. 3. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XXVI. k. 157.p.; Bánkiné 2001. 29. Cs.G. Vetsei János (Halas, 1698. - Debrecen, 1763. jan. 1.) református püspök. Vécsey M. István református lelkész fia. Debrecenben tanult, ahol 1715. dec. 23-án lépett felsőbb osztályba, s 1724. máj. 1-jétől július 10-ig főiskolai senior volt. A nagykőrösi református egyház költségén holland és svájci akadémiákon tanult. 1726. dec. 9-től Debrecenben pap, 1748. aug. 13-án egyházmegyei jegyző, 1754-ben esperes, ugyanakkor egyházkerületi főjegyző lett. 1758. ápr. 26-án püspöknek választották. Munkája: Énekek...? (Debrecen, 1762). Irodalom: Szinnyei 14. 1914. 1025- 1026. Gy.A. Vilonya Balázs (Kkh., 1938. nov. 4. - Kkh., 2001. nov. 17.) dr., jogász. 1953-1957 között végezte el a halasi Szilády Áron Gimnáziumot. Az érettségi után orvostudományi egyetemre felvételizett, de maximális pontszámmal politikai megkülönböztetés miatt nem vették fel. Katona (1958- 59), honvédösztöndíjas orvostanhallgató (1959- 61), de nem fejezi be orvosi tanulmányait. 1961- 1971 között a Vízmű vállalatnál dolgozik és közben Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett (1965-71). 1964-ben házasságot kötött Lux Zsuzsanna tanítónővel, két gyermeket neveltek fel. Különböző gazdasági és költségvetési szervezeteknél dolgozott jogászi munkakörökben: Bácska Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Kisszállás (1971-75), Halasi Kötöttárugyár (1975- 79), Kiskunhalasi Járási Hivatal (1980-83), Tex- coop Kötőipari Leányvállalat (1984-86). 1988- 1989 között a Hazafias Népfront városi titkára. 1990. márc. 1-jétől Kiskunhalas Városi Tanács végrehajtó bizottsági titkára, majd októbertől a rendszerváltás után Kiskunhalas Város Önkormányzatának alkalmazásában a Polgármesteri Hivatal jegyzője nyugdíjba vonulásáig, 2000-ig. Ezt követően Pirtó Község Önkormányzatának jegyzője (2000-2001). A közéletnek hosszúi ideig aktív résztvevője volt: a Vízmű vállalatnál szak- szervezeti tikár (1969-75), a Városi Tanács tagja (1977-1990), az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke (1985-1990). A város jegyzőjeként a Vagyonvédelmi Alapítvány elnöke. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1969, 1972, 1974), Tűzoltósági Érem arany fokozat (1983), Kiváló Társadalmi Munkás (1983), Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat (1986). 2001. dec. 8-án több száz gyászoló kísérte utolsó útjára a halasi református újtemetőben. Irodalom: Tóth Ilona: Ki kicsoda Kiskunhalason? 1998. 68.; TJM 20811. Kép: TJM 20842. Sz.A. Virányi István (Székesfehérvár, 1910. szept. 28. - Kkh., 1944. okt. 11.) a spanyol polgárháború résztvevője, mérnök. Tanulmányait a párizsi Sorbonne-on, a bp-i Közgazdasági Egyetemen, majd Brünnben a technikai főiskolán végezte. Már ebben az időben megismerkedett a baloldali mozgalmakkal, a brünni Magyar Egyesület titkára volt. A spanyol polgárháborúban főhadnagyi rangban harcolt, megsebesült és a szabadságharc leverése után internáló táborba került. 1942-ben tért haza Bp.-re és itthon folytatta illegális tevékenységét. Ugyanebben az évben internálták, majd büntető- századba osztották. 1944-ben Újvidéken megtalálta a kapcsolatot a jugoszláv partizánokkal, de nem sikerült megszöknie, mert századát elindították Bp.-re. 1944. okt.-ben a halasi vasútállomáson 92 társával együtt legyilkolták. Irodalom: MÉL 1969. H.E. Vitéz József (Csanád? 1762? - Bécs? 1816.) gróf Teleki Sámuel titkára, császári udvari ügynök. A halasi református gimnáziumban kezdte tanulmányait, majd a debreceni kollégiumba ment. II. József uralkodása alatt gróf Teleki Sámuelnek a híres marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítójának, a bihari főispánnak titkára lett. Majd Bihar vármegye táblabírájává, később pedig a magyarosztrák kancelláriánál udvari ügynökké nevezték ki, és a reformátusok gyülekezetének bécsi ülnöke lett. Irodalom: Sütő József: Régi halasi diákok nyomában. V.J. (= A Kiskunhalasi Református Szilády Áron Gimnázium évkönyve az 1941-42. iskolai évről. Kiskunhalas, 1942.); Sütő József: Századok lelke. Kkh., 1995. H.E. Vorák József (Makó, 1915. máj. 1. - Kkh., 1984. márc. 16.) múzeumigazgató. Gyermekkorát Bp.-en töltötte. 1930-tól járt a szegedi tanítóképzőbe. Anyagi okokból a tanítóképző utolsó évét Pesten végezte el, tanítói oklevelet is itt nyert (1936). Alkalmi munkákból és házitanítóskodásból élt. 1941-1950 között tanító Mélykút-Grófmajorban (későbbi neve Dózsamajor). Közben a II. világháború alatt frontszolgálat, sebesülés, fogság (1943- 1945). 1947-től járt Szegedre a Pedagógiai Főiskolára. 1951-ben általános iskolai szaktanári (magyar irodalom-történelem), 1952-ben kiváló
