Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 235 Műveit ekkor már a mitologikus téma és a kalapált, hegesztett lemezalakítás jellemzi (Nyilazó fiú, Kariatida, Zodiákus épületplasztika, Oroszlán és bika, Magyar Sybilla, 1848, Duna és mellékfolyói). 1967-ben Schaár Erzsébettel, Vilt Tiborral és Varga Imrével együtt részt vett a székesfehérvári Könnyűfémmű által támogatott alumínium szobortechnológia kísérleteiben (Vízöntő). 1968-ban a middelheimi szoborparkban (Antwerpen mellett) felállították kalapált, hegesztett lemezplasztikáját (Horgász). Kkh.-on a Szilády Áron Gimnázium új épületének nyugati falára került 1973-ban a Kiskun Tudomány (Jó pásztor) című, vörösrézlemezből domborítással és hegesztéssel készített szobra. Itthon nem kapta meg a megfelelő szakmai segítséget, ezért belgiumi sikerét követően 1968- ban Kanadába emigrált. Itt élete további évtizedeiben tanítással és épületszobrászi munkákból tartotta el magát. Horgony-lemezből, ólomból, rézből kalapált plasztikái adják az életmű javát. Kanadai éveinek fő műveit saját életének tragikus víziói alkotják (Sokarcú Démon, Befalazott szobrász, Szobrász szarkofágban, Befagyott Duna). Életműve legnagyobb szakmai elismeréseként a British Museum 1979-ben megvásárolta a Busó karnevál (Ecce Imago) c. éremsorozatát. 2000-ben a Thor- ma János Múzeum kapta meg a hagyatékából származó 10 kisplasztikát. Ezt az anyagot, kiegészítve más művekkel, azóta kiállítás keretében láthatja a közönség. Irodalom: Művészeti lexikon IV. (1966); Bodnár Éva: Diószegi Balázs és Szebényi Imre kiállítása Kiskunhalason (Művészet 1967/1.); Catalog of the Open Air Museum (Ant- werpen-Middelheim, 1969); Dr. Kostya Sándor: Sz. I. szobrászművész (Krónika Canada -, 1878/10); Szűcs Károly: Sz. I. szobrászművész. Kkh., 2000.; Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 3. (2001). Kép: TJMF9031. Sz.K. Szécsi Ferencné (Kkh. 1910. júl. 1. - Kkh., 1972. jún. 5.) cseléd, raktáros. Kiskunhalas város tanácselnöke 1950. aug. 15. és 1952. júl. 20. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek, tanácselnökök című fej ezetében. Szekér József (1821 - 1874) főbíró 1867. máj. 18-tól. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: BKML Kh. V.244.C. 1867. évi kötet; Nagy Szeder István 1936. 341. Kép: TJM 2772. Cs.G. Szekér József (Kkh., 1862. júl. 13. - Kkh., 1945. okt. 24.) gyógyszerész. Édesapja Szekér József, édesanyja Szabó Zsuzsanna. Az elemi és középiskolai tanulmányait Kkh.-on végezte, majd 1879-ben érettségizett. A gyógyszerészi diplomáját 1891. szept. 22-én szerezte Bp.-en. Mint gyógyszerész dolgozott Ercsiben, majd segédként Bp.- en. Közben Cegléden és Kecskeméten 1894-ben új gyógyszertárak felállítását kérte a belügyminisztertől. Kkh.-on, Diósgyőrött, Békéscsabán, Füzesgyarmaton bérlő, Gyomán gondnok volt. Nagyaradon, majd Adán vett gyógyszertárat és ott az Agglegény Egyesületnek volt az elnöke. Szobon, majd Jászkarajenőn 1906. jan. 26-tól 1909. ápr. 1- ig a Szentháromság nevű gyógyszertár tulaj donosa volt. 1913 -tói Kkh-on lett gyógyszertártulajdonos, és megnyitotta a városban a IV. gyógyszertárat a Szilády Áron utca 9. alatt II. Rákóczi Ferenc néven. Szekér József részére engedélyezték, hogy 1914-1919 aug. végéig gyógyszerészgyakomoko- kat is tarthatott. A gyógyszertárban vele dolgozott Rabstein Imre gyógyszerész és Mészáros János gyógyszerész technikus. A városban a MANSZ, a Református Ifjúsági Kör és az Úri kaszinó tagja volt. Felesége Szalay Júlia a Rácz-féle patikában dolgozott. 1944. máj.-ban a városban gyűjtés volt a bombakárosultak javára, melyhez 100 pengővel járult hozzá. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Halas és Vidéke 1900. XI. 17.; Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1913. okt. 1.; okt. 8.; Pest-Pilis-Solt-Kis-kun Vármegye Általános ismertetője és Címtára. II. 1930. 24.; Halasi Újság 1944. V. 13. 3. o.; Cumania. III. Kecskemét 1975. 170. L.Gy. Szentgyörgyi István (Bégaszentgyörgy, 1881. jún. 20. - Bp., 1938. szept. 28.) szobrász, főiskolai tanár. Az Iparművészeti Főiskola után 1905-1910 között Brüsszelben tanult. Főleg klasszicizáló aktokat és portrékat mintázott. 1921-ben gyűjteményes kiállítást rendezett müveiből az Ernst Múzeum. 1925-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. A két világháború között sokat foglalkoztatott művész. Számos díjat nyert. Műtermi hagyatékát, 14 szobrát a MNG őrzi. Jelentősebb szobrai, köztéri alkotásai: Herczeg Ferenc és Réti István portréja, soroksári Hősi emlékmű (1926), Bp-en Kacsás kút (1927), Díszkút (1928), a Harminckettesek emlékműve (1933), számos vidéki hősi emlékműve közül a szolnoki, mezőtúri, kkh-i (1926), valamint a halasi Szilády Áron szobor (1927), a törökkanizsai Talián- (1914), a kiskőrösi Petőfi- (1926), a makói Návay-szobor (1935). Irodalom: Művészeti Lexikon 1968. 431., MÉL 1969. 752.; Szakái Aurél: Kiskunhalas anno. 1994. 89. kép. Sz.A.
