Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
236 KISKUNHALAS ALMANACH Szentmiklósi László (Pesterzsébet, 1920. jún. 10. - 1984) dr., osztályvezető főorvos. 1981-ben Kiskunhalas város a Pro űrbe díjjal tüntette ki. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Szentpétery Sándor (? - ?) Erzsébet királyné szőlő- és gyümölcstelep tulajdonosa Kkh.-on. Munkája: Homoki szőlők kincses tárháza (Bp., 1903). Irodalom: Szinnyei 13.1909.773. Gy.A. Szilády Áron (Ságvár, 1837. nov. 3. - Kkh., 1922. márc. 20.) ref. lelkész, akadémikus és Kkh. város országgyűlési képviselője 1865 és 1878 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Szilády János (Ságvár, 1839. ápr. 6. - Feketehegy, 1889. ápr. 1.) református lelkész. Szilády Áron öccse. Középiskoláit Halason és Nagykőrösön, majd a teológiát 1860-ban Pesten végezte el. Kunszentmiklóson két évig segédtanár, majd néhány hónapig Pomázon segédlelkész volt. 1864 őszén külföldön tanult, legtöbb időt Párizsban töltött. Hazatérve 1866-ban Pesten kápláni, 1869. márc. Vácon fegyházi papi, 1872. szept. Baján, 1874. máj. pedig Feketehegyen lelkészi tisztséget töltött be. A dunamelléki egyházkerület tanácsbí- rája, a debreceni zsinatnak pedig póttagja volt. Munkái: Fegyházaink reformjához általános és hazai szempontból (Vác, 1871); Egyházi beszédek (Kecskemét, 1874-76). Irodalom: Szinnyei 13. 1909.877. Gy.A. Szilády László (Kkh., 1812. ápr. 15. - Kkh., 1868. jún. 7.) ref. lelkész. Szilády Benjamin és Ozer Róza kézműves szülők fia. Tanulmányait szülőhelyén, majd Debrecenben végezte. Akadémikus rektorságot Dömsödön viselt egy évig. 1834-ben Nagy székelyen káplán, 1836-ban csepeli h. lelkész. 1837- től ságvári, 1846-tól jászkiséri, 1848-tól halasi lelkész. Egyházkerületi tanácsbíróságot is viselt. Munkái: Egyházi beszédek. (Pápa, 1840.); Hit, remény és szeretet. Áj- tatos elmélkedésekben, (Kecskemét, 1844.); Köznapi imák és szertartási beszédek. (Uo. 1846.); Egyházi beszédei. (Uo. 1849.); Gyászbeszédei. (Uo. 1849-50.) Szerkesztette a mindkét nemű Papi dolgozatok I. füzetét, a többi füzetekben pedig dolgozatai jelentek meg. Arcképe: kőnyomat Barabástól (a Papi dolgozatok különféle viszonyokra III. füzetében.). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Szinnyei 13. 1909. 878-879.; Nagy Szeder István 1936. 110.; Bognár Zoltán: Szilády Áron. 1987. 8-9. Kép: Bognár Zoltán: Szilády Áron 1987.133. Sz.A.-Sz.S. Szilágyi Antal (Kkh., 1820. máj. 20. - ?) református lelkész. Szilágyi Márton gimnáziumi kon- rektor és Nagy-Ajtai Zsuzsanna fia. Tanulmányait 1828-ban kezdte a helyi gimnáziumban, s 1841- ben fejezte be Kecskeméten. Ezután Dunavecsére ment rektornak, ahol három évet töltött. 1844-ben Halason lett segédlelkész, majd 1846-tól Ságváron lelkész. Innen Jászkisérre ment 1848. máj. 1-jén papnak. A Fördős Lajos által az 1850-es években szerkesztett Papi dolgozatok különféle viszonyokra és gyászesetekre című gyűjteményes munkában több egyházi beszéde szerepel. Munkája: Egyházi szónoklatok (Kecskemét, 1853). Irodalom: Szinnyei 13.1909.882. Gy.A. Szilágyi Ferenc (Bp., 1910. aug. 10. - Kkh., 1999. júl. 12.) latin-magyar-angol szakos tanár, gimnázium igazgató. Középiskoláit a bp-i Lónyai utcai ref. gimnáziumban végezte. Édesapja az első világháborúban meghalt, özvegy édesanyja egyedül nevelte három gyermekét, házivarrónőként dolgozott. Édesapja hősi halottként post homus vitézi címet kapott, amit fia 18 éves korában örökölt, ekkor vitézzé avatták. Ezt a címet 1945-ig használta. Mint diák, jó tanulmányi eredményt ért el, az iskolai latin verseny győztese volt. Érettségi után elővizsga nélkül felvették a báró Eötvös Collé- giumba, görög-latin szakos hallgató lett. Később a megszüntetett görög szak helyett a magyar-angol szakot vette fel. 1933-1942-ig a kunszentmiklósi ref. gimnáziumban tanár, 1942-1948-ig a kkh-i ref. gimnázium tanára, 1949-1973-ig a kkh-i állami gimnázium tanára és 1949-1957-ig igazgatója volt. 1973-ban ment nyugdíjba, ezt követően még két évig tanított. Kisdiák kora óta cserkész volt, majd vízicserkész tiszt. Részt vett a londoni Jámborén is. Angol nyelvtudásának tökéletesítésére két ízben is a nyári szüneteket Angliában töltötte. Halason ő indította el elsőként Szilády Áron életének és pályájának kutatását Nagy Szeder István segítségével. Nagysikerű kiállítást szervezett a Szilády emlékekből. Megfesttette a gimnázium régi igazgatóinak arcképét az iskola számára Berki Violával. 1947-ben nősült, felesége Farkas Hedvig. Gyermekeik László (1948-1979), Gabriella
