Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
218 KISKUNHALAS ALMANACH Péter István (Kkh., 1786 - Kkh., 1853. júl. 21.) nádori táblabíró, Kiskun kerületi esküdt, városi főjegyző, főbíró. Péter István főbíró, táblabíró és szentkirályi Tóth Zsuzsanna fia. A Református Egyháztanács tagja volt, 1845-ben gondnok lett. 1842-ben lemondott a főjegyzőségről. Felesége dömsödi Hajósi Julianna volt. Irodalom: Ferró Róza2000.98. Gy.A. Péter Lajos (Kkh., 1790 - Kkh., 1862. márc. 31.) birtokos, Kiskun kerületi útbiztos. Péter István főbíró, táblabíró és szentkirályi Tóth Zsuzsanna fia. 1830-1844 között iskolagondnok volt. Részt vett az 1848- as esményekben. Tagja volt a Református Egyháztanácsnak. 1809. ápr. 15-én megnősült, felesége Besenyei Krisztina lett. Felesége 1820-ban bekövetkezett halála után 1833. okt. 28-án újból megnősült, felesége Papp Erzsébet lett. Irodalom: Ferró Róza 2000.98. Kép: TJM 76.3.3. Gy.A. Péter László (1778. jan. 7 - 1845. nov. 13.) Felesége: Tormássy Krisztina (1779-1836. szept. 12.) Esküvő: 1798. máj. 1. 14 gyermekük (ebből egy halva született) volt. 1797. insurgens, halasi szenátor (1807-től), Bács megyei és Kiskun kerületi törvényszéki táblabíró. 1840 Ref. Egyházgondnok. Sedriális assessor és curator 1831.16 évi szenátorság után akart lemondani arra hivatkozva, hogy neveletlen gyermekeit kell irányítania, de nem fogadták el az indokot. Hatszor volt főbíró: 1816. nov. 3 - 1817. nov. 2, 1824. okt. 31 - 1825. okt. 30,1825. okt. 30- 1826. okt. 29,1828. nov. 2- 1829. nov. 1, 1830. okt. 31 - 1831. okt. 30, 1831. okt. 30- 1832. nov. 4. Távozásához még 1826-ban sem járultak hozzá (a főbírói tiszt mellett a szenátori tisztséget is szerette volna végleg letenni.) Sírja a régi református temetőben található. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XXVI. k. 157-P-, XXII. k. 154, 342.p., XXIV. 69, 255.p., XXVI. 53.p.; Ferró Róza 2000. 96..; Bánkiné 2001.16. Cs.G. Péter Miklós (Kkh., 1823. szept. 27. - Kkh., 1887. nov. 2.) Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1861-ben. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Péter Zsigmond (Kkh., 1786-Kkh., 1864.jún. 26.) Péter Ferenc táblabíró, királyi udvamok és Tóth Judit fia. Iskoláit Halason, Pápán, Sopronban, Pozsonyban és Sárospatakon végezte. Jogi végzettséget szerzett, prókátori esküjét 1809. jún. 11- én tette le. A városnak, illetve a Kiskun kerületnek 27 évig volt köztisztviselője. Hét éven át kiskun kerületi kapitány volt. Sokoldalúan képzett, művelt ember, festett, több hangszeren játszott, szépen táncolt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 200 ezüstforintot adott a nemzetőrök díjazására. A mezőgazdasági iskola felállítását már 1857-ben sürgette. 1858-ban a közbirtokosság 38 hold területet, az ún. Bükkönyöst alapítványul adta a gimnázium részére, hogy abból mezőgazdasági tanszéket nyissanak a korszerű gazdálkodás ismertetése és terjesztése céljából. Ennek oktatását be kívánta állítani a tanrendbe, de elemi iskolásoknak is tervezték ismeretek nyújtását. Péter Zsigmond 10.000 forintot adományozott erre a célra. A tanszéket meg is szervezték, a mintakertet is bérbe vették erre a célra. A tanszék és a mezőgazdasági ismeretek oktatása a gimnázium 8 évfolyamra történt kiépítését követően néhány év múlva, 1871-ben megszűnt. Az alapítvány kamatait részint a gimnázium fenntartására, részint a tanulók ösztöndíjára, segélyezésére fordították. Az idegen nyelvek tanításának hatékonyabbá tételét is feladatának tekintette az alapítvány kuratóriuma. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Ferró Róza 2000. ЮЗ- 104. G.Á.-Gy.A. Peterka József Sebestyén (1768 - Kkh., 1825. dec. 23.) dr., orvos. Először Szombathelyen volt növendékpap, majd orvosi pályára lépett. Vácon volt orvos, majd 1805-ben a Jász- és a két Kun kerületnek, főleg a Kiskun kerületnek lett a rendes orvosa, s a Pesti Orvosi Kar tagja. Cikkei jelentek meg az Erneuerte Vaterländische Blätter és a Tudományos Gyűjteményben. Ebben a lapban jelent meg 1818-ban (8. sz. 66-84.) a Kiss Kun Kerületnek, 1805-ik és Jannuárius első napjától kezdvén, egész az 1817-ik esztendei December Holnapnak utolsó napjáig, először Helyenként, azután össze summázottan leírott stasztikai esssmé- rete című írása. Kéziratban ránk maradt munkája a Kis Kun Kerületnek Topographiai és Statisztika leírása (1822), megtalálható a Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárában. Fő művei: Dissertatio anatomico-physiologica medico- chirurgica de morbis oculorum (Vác, 1804); A fels. kir. magyar helytartói tanácsnak rendelésein épült közönséges egészséget tárgyazó rendszabásai (Vác, 1805); A közönséges szegénysorsú publicumhoz szólló egészséget tárgyazó oktató be- szédje, mellyet hivataljának kezdetén világosságra bocsátott (Vác, 1805); Physiologia. Ex Hungarico
