Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 213 őszintén békét akart. A török elleni 1716-1717. évi háborúban a lovasság parancsnokaként vett .részt, 1722-ben aktívan támogatta a Habsburg-ház nőági örökösödését biztosító Pragmatika Sanctio elfogadását a magyar országgyűléssel. 1724-ben az akkor felállított Helytartótanács tanácsosa lett. 1731-től országbíró, a Hétszemélyes Tábla bírája. 1740-ben az Arany gyapjas-rend lovagja lett, udvari tanácsossá nevezték ki. 1741 -ben királyi helytartó, nádor, a kunok bírája. 1742-től a magyar- országi császári hadak fővezére volt. 1745-ben jelentős része volt az udvar és a Jászkunság közötti tárgyalásokban, Mária Terézia redemptioról szóló 1745. máj. 6-án kelt rendeletének megszületésében. Ezt jól mutatja, hogy a Jászkunság egyesített címerében a Pálffy címer is szerepel. Pálffy János nádort a pozsonyi családi sírboltban temették el. Irodalom: Markó László: A magyar állam főméltóságai. Bp., 2000. 236-237.; Kép: Szakái Aurél szerk.: Jászkun redemptio. Emlékkönyv a jászkun redemptio 250. évfordulójára. Kiskunhalas, 1995. 18. Sz.A. Pályi Práger Márton, (1892. máj. 14. - Bp., 1961. szept. 18.) orvos, higiénikus. Középiskolai tanulmányait a halasi gimnáziumban végezte, diplomát a bp-i orvosi egyetemen szerzett. 1918- 1945 között a pesti munkáskerületekben volt körzeti orvos. 1925-től felelős szerkesztője volt az Egészségvédelem, 1927-től társszerkesztője A Szeretet Lapja és a Munkaügyi Szemle című folyóiratnak. Közel száz értekezésben, illetve brossúrában igyekezett a munkásokat és a munkaadókat felvilágosítani a különböző munkahelyi ártalmakról, azok megelőzéséről. 1946-ban gyakorlati iparegészségtan tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1946-1949-ben az Iparügyi Minisztériumban az új iparfelügyeletet vezette minisztériumi tanácsosi rangban. 1949-től főleg ipari tanulókat képző iskolák, intézmények és otthonok háziorvosa volt. Fő érdeme a kevés munkást foglalkoztató kisüzemek és műhelyek egészségügyének és biztonságának felmérése, javítási lehetőségek kidolgozása. Művei: Az asztalosipar egészségügye (Bp. 1942); Alkoholizmus. Okai, meglőzése, gyógyítása (Bp. 1944); Ipari munkásvédelem. Iparegészségügyi vezérfonal munkavállalók részére (Szakasits Antallal, Bp. 1946); Gyakorlati iparegészségtan (szerk. Szakasits Antallal, Bp. 1946) Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 102.; MÉL 1981.3. H.E. Pallya János (? - ?) iskolamester volt Halason. Kéziratos munkája: Szomorú halotti oratiója nemes Hérpai Mária felett. (Másolta Kutasy Mihály, 1768. júl. \.) Irodalom: Szinnyei 10. 1905. 208. Gy.A. Pándy Lajos (Bp., 1895. aug. 18. - Bp., 1957. okt. 31.) festőművész. A Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károlynál és Réti Istvánnál tanult. 1922-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása. О készítette a bp-i Kárpátia étterem és a szentendrei római katolikus templom freskóit. A római iskola stílusa hatott rá. Kkh.-ra Berki Andor meghívására látogatott az 1940-es években, ahol több portré megrendelést kapott. Itt festette a Feró juhász c. képét, valamint Berki Andort kun nemzetségfőnek öltözve és Farkas Elek, Halász D. Sándor, Szilády Áron arcképét. (TJM és Szilády Áron Gimnázium gyűjteményében találhatók.) Irodalom: Művészeti lexikon III. (1966); Magyar Festők és grafikusok adattára (Szeged, 1988.); Berki Viola képíró művészete (szerk: Furkó Zoltán), Bp., 1998. Sz.K. Pap Gyula (? - ?) református gimnáziumi tanár Halason. Cikke: Egy pár vonás a rajzolás mibenlétéről In: A Kis-kun-halasi Ref. Gymnasium Értesítője (Kkh., 1881). Irodalom: Szinnyei 10. 1905.289. Gy.A. Pap Sándor (? - ?) főbíró 1848. jún. 2. - 1849. júl. 29. (okt. 24.) A Cs. Királyi 3. Hadtest biztosa júl. 29-én helyette nevezte ki Fűzik Pált főbírónak (Halasrúl megszöktek). Gyengélkedése miatt okt. 24-én hivatalosan is lemondott levélben. Forrás: BKML Kh. V.201.b. Mm 228 No. 45. V244.C. XLI. k. 55,p.,240.p.; Iványosi-Szabó Tibor szerk.: A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988.468. Cs.G. Pápay Mihály (18. század) orvos. Halas város első főorvosa 1779-től. Kéziratban maradt műve a városi levéltárban: Observationes Phisico mechanicae de: Mortuis ac Noxiis hung. Meridionalis Paludibus corrigedis, tripicique earundem utilitate. Irodalom: Tooth János 1861. 34.; Nagy Szeder István 1936. 102. Sz.A. Papp Ádám (Csongrád, 1907. febr. 2. - Jászszentlászló, 1987. máj. 1.) foldigénylő bizottság elnöke. Kiskunhalas város tanácselnöke 1952. nov. 19. és 1954. nov. 1. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek, tanácselnökök című fejezetében. Papp Károly (Kisharta, 1832. okt. 31. - Bp., 1903) református lelkész. Iskoláit Dunapatajon, Halason és Kecskeméten végezte. 1856-ban nevelőnek ment Nógrád megyébe, közben magánúton elvégezte a negyedik osztályt a kecskeméti iskola teológia szakán. 1856 őszétől külföldön tanult, egy tanévet a hallei és az utrechti egyetemen töltött.
