Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
212 KISKUNHALAS ALMANACH A régi református temetőben levő családi sírboltban nyugszik. Forrás: Gszelmann Ádám: A Felsővárosi Általános Iskola története. Kkh., 1997. Kép: Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason. 1998.97. G.Á. Paczolay István (Kkh., 1906. jan. 6. - 1998. júl. 24.) ref. vallástanár, lelkész. Vallástanár a Szi- lády Ref. Gimnáziumban 1929-1951-ig, gyülekezeti lelkész 1958-tól. Édesapja Paczolay Győző tanító volt. Tanulmányait a kkh-i Szilády Gimnáziumban, majd a bp-i Ref. Teológián végezte. Segédlelkészként Harkányban, Nagykőrösön szolgált, majd 1929- ben a Szilády gimnázium vallástanárává választották. Itt működött 1951-ig, majd 1958-tól a halasi ref. gyülekezet lelkipásztori tisztét töltötte be. A gimnáziumban a vallástanítás mellett sokirányú ifjúsági munkát végzett: vezette a Bethlen Gábor Kört, rendszeresítette a diákok számára az évenként tartott Csendes Napok-at, az SDG (Soli Deo Gloria) kollégium vezetője volt, cserkésztisztként részt- vett a cserkészmunkában, később ő lett a cserkész- csapat parancsnoka, a Kecskeméti Egyházkerület több ref. gimnáziumában iskolalátogató körlelkész volt. Meghatározó szerepet töltött be a diákokon kívüli ifjúsági szervezet, a KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) helyi megszervezésében, melynek elnöke volt annak megszüntetéséig. Mint ilyen konferenciákat, nyári táborozásokat, népfőiskolái tanfolyamokat szervezett, kerékpártúrákat vezetett. Részt vett az 1939. évi nemzetközi KIÉ konferencia Halason tartott gyűlésének szervezésében, 1943-ban a KIÉ háromhetes népfőiskolái tanfolyamának vezetésében, megszervezte az 1944. márc.-i népfőiskolái tanfolyamot. 1943- 44-ben a Ref. Polg. Leányiskola megbízott igazgatója volt. Iskolán kívüli tisztségei: presbiter, a Ref, Kör alelnöke, a Diákszövetség Háznagya, a halasi Külmissziói Csoport vezetője, a városi Szegényügyi Bizottság, a csipkeházi, a városi Óvodai Bizottság tagja. Városi képviselő, Népművelési Bizottsági tag. 1939-ben házasságot kötött Szinay Erzsébet ref. polg. leányiskolái tanárnővel. Két gyermekük született: Márta és István. 1958-ban a halasi gyülekezet lelkészévé hívták meg, nyugdíjazásáig itt szolgált, de még azon túl is résztvett az egyházi életben, kisegítőként. Lelkészi szolgálatának kiemelkedő része volt a tanyai istentiszteletek tartása, a halasi tanyavilág 17 települését látogatva, ahová kerékpáron járt ki. Több cikke jelent meg egyházi, ifjúsági, helyi lapokban. Volt tanítványai szerették, öreg koráig tartották vele a kapcsolatot, nemcsak az a mintegy 30 fő, akik a lelkészi pályát választották az ő hatására. Életútját az Istenbe vetett hit és az emberek iránti szeretet jellemezte. 93 éves korában halt meg. Sírja a régi református temetőben található. Cikkei: Mi Utunk . ifj. lap. 1937. okt. 7-10.; Magvető c. Délvidéki Ref. .Lap 1942. aug. 9-10. Irodalom: Gimnáziumi Értesítő 1930-40.; Polgári Leányiskola Értesítője 1943-44.; Kovács Bálint: Népfőiskolák (Püski kiadás, 1994. 83., 85.); Halasi Tükör 1997. febr. 19.Kep.TJM 20753. D.M. Pajor Ödön (Kiskunmajsa, 1879. jún. 28. - Bp. 1936. okt. 24.) színész, bariton énekes. A halasi gimnáziumnak 1891-től volt tanulója. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a zene- akadémiára iratkozott be, ahol operaénekesi diplomát szerzett. Pályáját Kolozsváron kezdte 1906- ban, majd 1911. dec. 7-én a bp-i Népopera nyitóelőadásán a Quo vadisban Chilon szerepében mutatkozott be. Irodalom: Zámbó Aurél 1934.; Magyar színművészeti lexikon, é. n. 3. H.E. Pálffy János erdődi (Vöröskő, 1663. aug. 20. - Pozsony, 1751. márc. 24.) gróf, nádor, tábornagy. 1677-1679-ben Bécsben és Pármában tanult. Harcolt Érsekújvár ostromában, Bécs védelmében, a párkányi és az esztergomi csatában (1683), Viseg- rád, Vác, Buda ostromában (1684), Buda visszafoglalásánál (1686). 1688-ban Lotharingiai Károly herceg főhadsegéde, 1689-től a magyar lovasezred ezredese és parancsnoka, 1698-1701 között a franciák ellen harcolt a Rajna mentén. 1700-ban altábomaggyá léptették elő. 1703-tól a császári sereg legsikeresebb hadvezéreként II. Rákóczi Ferenc ellen harcolt. 1704-ben horvát- dalmát és szlavón bán, valamint lovassági tábornok lett. 1710 elején a felső-magyarországi hadak, ősszel az egész császári hadsereg fő- parancsnoka. 1710. nov.-ben a báró Károlyi Sándornak írt magánlevelével béketárgyalási ajánlatot tett a kurucoknak, dec .-ben a király teljhatalommal ruházta fel a tárgyalásokra. Pálffy János képviselte az udvart a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári megegyezés aláírásánál 1711. ápr. 30-án. Nem használta ki a királyi haderő fölényét, mert
