Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
210 KISKUNHALAS ALMANACH Németh Buhin Lajos (Kkh. - Fehértó - puszta, 1907. jan. 12. - Kkh., 2000. jan. 13.) amatőr festő. Eredetileg ipari iskolát végzett, de élete folyamán több szakmában szerzett oklevelet (molnár, gépészkovács, lánghegesztő, malomgépész, cséplőgépkezelő, vaseszetergályos stb.) Már tanonc idejében kitűnt rajztehetségével és művészetek iránti érdeklődésével. Az alkotó művészetek iránti fogékonyság egész életét végigkíséri. Hallásból hegedülni tanult, fotókat készített Halas nevezetes szobrairól, épületeiről, kirándulóhelyeiről. Már fiatal korában megpróbálkozott grafikai vázlatok készítésével, és olajképek festésével is. Művészi példaképe Munkácsy Mihály és Francisco Goya volt. Képeiket többször lemásolta. A harmincas évek közepén megházasodott, és mintegy négy évtizedre abbahagyta a művészi célú olajképek festését. 1976-tól újra alkotni kezdett és az 1927-ben keletkezett kunfehértó-pusztai családi szélmalmot ábrázoló olajképét több példányban lemásolta. Ezek egyikét 2001 -ben a család a Halas Galériának ajándékozta, míg az eredeti képet a Thorma János Múzeum kapta meg. Önálló rajzain és festményein realisztikus felfogásban örökítette meg a Halas környéki tájat. Portréi, virágcsendéletei hasonló felfogásban készültek. Kiállítás: Közösségek Háza (Kkh., 2000). Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Német Buhin testvérek: id. Németh Buhin Lajosra emlékezünk (Halasi Tükör, 2000) Sz.K. Németh Ferenc (Zádor, 1811. - 1876.) református lelkész. Apja Németh Ferenc néptanító volt. Tanulmányait Halason kezdte, majd Debrecenben folytatta, ahol a hittani szakot végezte el. 1836-ban Vörösmarton lett rektor. 1840-ben Magyarújfaluban segédlelkész, majd 1842-ben rendes lelkész lett. 1846-ban Hóból, 1863-ban pedig Dombó választotta meg papjának. 1874-ben vonult nyugdíjba. Kéziratban mintegy négy kötetre terjedő egyházi beszéde és egy kötetnyi költeménye maradt ránk. Munkája: Keresztény imakönyv magányos isteni tiszteletre (Nagykanizsa, 1853). Irodalom: Szinnyei 9.1903.913.' Gy.A. Németh Márton (Nemesládony, 1910. nov. 8. - Pécs, 1986. júl. 11.) kertészmérnök, szőlész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Kertészeti tanulmányait 1933-ban a Kertészeti Tanintézetben, míg a szőlészetit a Felsőbb Szőlő és Bor- gazdasági Tanfolyamon végezte ugyanebben az évben. Olasz tanulmányút után 1937 és 1940 között Kkh.-on a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének intézője, majd 1949-ig a Somogy vármegyei Hegyközségi Tanács titkára, 1949-től 1973-ig - nyugállományba vonulásáig - a Pécsi Szőlészeti Kísérleti Telep vezetője volt. 1973-ban a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. 218 borszőlőfajtából álló gyűjteményt létesített, s így biztosította a régi fajták fennmaradását, illetve azok termesztési értékeinek vizsgálatát. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós nemesítésnek. Kiemelkedő ampelográfiai munkásság eredményeként három kötetben adta ki Ampelográfiai Albumát, amely nemzetközileg is komoly elismerést nyert. Másfél évtizedes kutató munkájából született meg a Borszőlőfajták határozó kulcsa, amely az azonosítást a növény fejlődés különböző időszakában segíti elő. Munkásságát Mathiász János emlékéremmel ismerték el. Fő müvei: Borszőlőfajták határozókulcsa (Bp., 1966); A szőlő (Hegedűs Ábellel, Kozma Pállal, Bp., 1966); Ampelográfiai Album (1-3. kötet Bp., 1967, 1970, 1975). Irodalom: MÉL 1994.669. Gy.A. Odry Lehel (Nemesmilitics, 1837. nov. 30. - Arad, 1920. febr. 5.) énekművész. Iskoláit a pécsi katonai nevelőintézetben, később Halason, majd Baján végezte. Ezután Pesten vaskereskedőnek, majd Bécsben könyvelőnek készült. Érces hang- j ával baráti körben nagy feltűnést keltett, ezért énekelni is megtanult. 1858. okt. 8-án lett színész Molnár György színigazgató társulatában. 1863. jan.- ban a Nemzeti Színházhoz szerződött mint karénekes. A következő évben már Bellini Norma című operájának Oroveso szerepében aratott szép sikert. 1884-ben az Operaház tagja lett. Művei: Az életből és a színpadról. Két kötetben. (Bp. 1875.); Brankovics György. Daljáték négy felv. Zene: Erkel Ferenc, szöveg: Obemyik Károly drámája után Ormai Ferenc és Odry Lehel. (Bp. 1875. Nemzeti Színház Könyvtára 82.) Bemutató: 1874. máj. 20. - Nemzeti Színház; Piros Panna. Énekes népszínmű három felv. (Bp. 1877. Nemzeti Színház Könyvtára 8.); Az ének- és játékmester. (Újpest, 1893.) Irodalom: Szinnyei József: IX. 1903. H.E. Orbán Ferenc (1857. júl. 1. - 1942. aug. 27.) népköltő, birtokos. Édesapja Orbán Ferenc, édesanyja Dömötör Judit. 1880. november 9-én vette feleségül Thorma Zsuzsannát, akivel Balo- taszálláson gazdálkodtak. Verses füzete a Néprajzi Múzeumban található. Irodalom: Ferró Róza 2000.180-181. Gy.A. Orbán István (Kkh., 1939. aug. 28. - Kkh., 1994. ápr. 20.) Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke. 1989-ben Kiskunhalas város a Pro űrbe díjjal tüntette ki. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Orsai (Spühler) Vilmos (? - ?) főbíró 1855. ápr. 30.-1861. jan. 10., 1862. febr. 8.-1866. márc.
