Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 209 heti kettőre, s beállították az órarendbe. Ezzel lényegében legalizálták a testnevelő tanár helyét és szerepét a gimnáziumban. Alkalmazásával a testnevelés tárgy szabályozott és szakmailag is rendezett formába került. Egyike volt hazánk legkiválóbb testnevelő tanárainak. Nemcsak néhány kiválóval, mindenkivel foglalkozott. Óráin a teljes rend és fegyelem, de emellett jókedv is uralkodott. 1914. aug.-ban feleségül vette dr. Dobó Menyhért volt gimnáziumi tanár lányát, Erzsébetet. Házasságukból három leánygyermekük született. 1915 őszén önként beállt katonának. A boszniai és az olasz fronton harcolt két és fél éven át több kitüntetést is kiérdemelve. 1920-ban összegyűjtötte azok neveit, akik a halasi gimnáziumba jártak és az első világháborúban hősi halált haltak. 1921. szept.-ben emléktablójukat leleplezték a gimnázium előcsarnokában. Jelentős szerepe volt abban is, hogy 1928. nov. 3-án megalakult az Öregdiákok Szövetsége. A református egyház presbitere, a város választott képviselője is volt. Emlékére „Nagy- Kálozy Sándor Sportklub” alakult. Emlékét rendezvény őrzi. Irodalom: Gimnázium Értesítője 1930-1931.;.Kristóf József közlése. Kép: TJM 14919. G.Á. Nagy Szeder István id. (Kkh., 1876. szept. 8. - Kkh., 1936. okt. 18.), építész, helytörténész. A halasi gimnázium alsó négy osztálya után Bp-en állami felső építőipariskolát végzett (1897). Szülővárosában, s annak környékén építészként dolgozott. 1903-ban kezdte önálló vállalkozói tevékenységét. Nagyobb építkezései: Takarék- pénztár bővítése, Schneider Ignác Utódai cég első telepe, adóhivatal Kkh-on, Pirtó és Mátéháza vasútállomás. Szerkesztette a Halas című hetilapot (1907-1913). Az első világháborúban mint honvéd százados vett részt. Az 1920-as években elvégezte a városi levéltár rendezését. Mintegy száz cikke jelent meg a Magyarország, Magyarság c. napilapokban, és a Kun-Halas, Kiskunság, Kiskunhalas Helyi Értesítője, Halasi Újság, Jánoshalmi Újság, Felső-Bácska, Kunsági Hírlap (kiskunmajsai), Félegyházi hírlap c. hetilapokban. Kiskunhalas történetének, gazdasági, iskolázási, művelődési adatainak feldolgozásával és térképek kiadásával kiemelkedően fontos munkát végzett, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kiskunhalas egyik legjelentősebb történetírója. Fő művei: Kiskunhalas r.t. város térképe (1:7200) 1909; Halas mezőváros Kovács György féle 1761-es térképe (1:38160) 1920; Adatok Kiskunhalas város történetéhez I- III. (Kkh., 1924-1926.); Kiskunhalas város története oklevéltárral I-IV. (Kkh., 1926,1935,' 1936, 1993.). Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét emléktábla és utca őrzi. Irodalom: Zámbó Aurél 1934. 70.; Nagy Szeder István 1936. 101- 102.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 354-355.; MÉL 1969. 281. Kép: Zámbó Aurél 1934.71. Sz.A.-Sz.S. Nagy Szeder István ifj. (Kkh., 1907. márc. 8. - Kkh., 1994. júl. 26.) Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1947 augusztusa és 1947 novembere között. 1991-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők és Díszpolgárok című fejezetében. Nagypál László (Kkh., 1915. márc. 27. - Bp., 1982. aug. 8.) operaénekes (tenor, majd bariton), énektanár. Tanulmányait a bp-i Zeneművészeti Főiskola ének- és operaszakán, Molnár Imre tanárnál végezte 1933-39 között. 1939-73-ig a Magyar Állami Operaház, majd 1959-61-ben a debreceni Csokonai Színház magánénekese. 1976-82 között ajászberényi Palo- tási János Zeneiskola énektanára. Az Operaházban Hovanszkij And- rejként debütált, 1964-ig a színház egyik legszebb hangú tenoristájaként működött. Kimagasló muzikalitás és kiművelt énekhang jellemezte szerepléseit. 1964-től nyugdíjazásáig baritonistaként működött. Külföldön is vendégszerepeit az Operaház tagjaként. Fő szerepei: Floffmann (Offenbach: Hoffmann meséi); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Don Carlos (Verdi: címszerep); Hermann (Csajkovszkij: Pique Dame); Belmonte (Mozart: Szöktetés a szerájból); Rodolfo (Puccini: Bohémélet). Irodalom: MEL 1994.657. Kép: TJM 20756. Sz.A. Neel János (Kismarton, 1748 - Kkh., 1780. szept. 9.) plébános. 1772-ben váci káplán, 1776- ban monori plébános lett. 1777-től haláláig Kkh- on volt plébános. A beteges Neel plébános mellett állandóan egy ferencrendi páter működött. Az ő idejében, 1778-ban egészítette ki a városi tanács az 1769-ben keletkezett első katolikus temetőt 1290 négyzetölre. Irodalom: Nagy Szeder István 1936.13. Gy.A.
