Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
154 KISKUNHALAS ALMANACH papi családból. A sárospataki főiskolán tanult, azonban diplomát nem szerezhetett, mert 1848- ban bevonult katonának és a Sándor-huszárok soraiban harcolt. A szabadságharc leverése után menekülnie kellett. Káplánként szeretett volna elhelyezkedni, majd tanítói és nevelői állást kapott Máramarosszigeten. Innen hívta meg őt 1856-ban a halasi református egyház az elemi iskola igazgatói állására. 1862-ben a helybeli gimnázium tanárává választották meg. Fő feladata az első osztályba kerülők segítése, beszoktatása volt, de a tantárgyak zömét is ő tanította az első osztályban. Két ízben igazgatói tisztet látott el (1865-66 és 1870- 71 években). Magyart, földrajzot, vallást tanított, 1871-72-ben gyorsírást is. A tápintézet - diákok étkeztetése - létrehozásában, működtetésében fontos és vezető szerepet vállalt. Ennek hosszú éveken át felügyelője volt. 1891-tői betegeskedett, 1893. jún. 9-én beadta lemondását és nyugalomba vonult. 31 tanéven át működött tanárként. Családot nem alapított. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét utca őrzi. Irodalom: Gimn. Értesítő 1893-94.; Szalay László: Öreg Szuhay kötetéből a Népdal című elbeszélés (6. old.) Nagy Czi- rok László: Diákadomák (= Zámbó Aurél 1934. 32.) D.M.-G.Á. Balázs Péter (Kkh., 1922. nov. 9. - Bp., 1991. okt. 23.) levéltáros, történész. Szülei: Balázs Péter, Halász Mária. Testvére Balázs János könyvtáros (1921). 1954-ben feleségül veszi Dobszay Idát. Gyermekei: Péter 1958-ban és Győző 1963-ban született. Tanulmányai: a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári, levéltáros és bölcsész doktori oklevelet szerzett 1948-ban, majd 1979-től a történelem tudomány kandidátusa. Életpályája: 1948-49 gimnáziumi tanár Csepelen, 1950-52 Győr-Sopron megye főlevéltárnoka, 1952-78-ban a Levéltári Igazgatóság tudományos munkatársa, majd 1978-79-ben a Magyar Országos Levéltár reprográfiai osztályvezetője, 1979-től 1984-ig az Új Magyar Központi Levéltár főigazgató helyettese, majd 1984-ben nyugdíjba vonul. Levéltári kérdésekkel és Győr város újkori történetével foglalkozott. Főbb művei: Egy kereskedő család élete és üzleti tevékenysége Győrött a XIX. század közepén. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-1966.; Guide to the Archives of Hungary. Bp., 1976.; Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp., 1980.; Magyarország levéltárai. Szerkesztés 1983. Irodalom: Magyar Ki Kicsoda 1990. 26.; Dóka Klára: B.P. (Levéltári Szemle 1992.).; Bélay Vilmos: B.P. (Levéltári Közlemények 1992.); Révai Új Lexikona II. 1998.146. V.F. Balla Antal (Nagykőrös, 1739. dec. 18. - Nyáregyháza, 1815. szept.17.) földmérő és vízépítő mérnök. Tanulmányait Nagyszombatban és a Szempcen végezte. Előbb Nógrád, majd 1777-től 1812-ig Pest-Pilis-Solt vármegye mérnöke. A 18. század második felének legkiválóbb magyar térképésze, a Duna-Tisza-csatoma első tervének készítője. Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó színvonalú közigazgatási, vízrajzi és hajózási térképei közül a legjelentősebbek: Halas mezőváros határtérképe (1772), a Tisza-Berettyó völgyének vízrajzi térképe (1777-78), a pesti Du- na-szakasz hajózási térképe (1784), a Duna-Tisza- csatoma terve (1791), Pest-Pilis-Solt vármegye nyomtatásban is megjelent térképe (1793). A Pest- Szolnok közt létesítendő Duna-Tisza-csatoma tervét a vármegye megbízásából készítette el, több változatban. Felvetette az állandó pesti Duna-híd tervét is. 1781-ben felmérte a halasi határt 200 körmöd aranyért. Legalább 13 szelvényt készített, jelenleg 4 ismert. 1781-ben javaslatot tett a Tisza átvágásokkal való szabályozására. 1785-től a Hajózási Igazgatóság külső munkatársaként részt vett a vízi utak előzetes felmérésének munkájában. Zeneelméleti kérdésekkel is foglalkozott. Kkh.-on a levéltárban és a múzeumban lévő kéziratos, halasi térképei: Halas határtérképe (1772), Hármashegy környéki kenderfóldek (1781), Felszegi kukoricaföldek (1781), Alsó feketeföldek (1781), Fehértói osztásföldek (1781). Fő művei: A hangról és annak természetéről... (1774, OSZK). Disquisitio hyd- raulicomechanica, pons lapidens operis arcuati inter liberas regiasque civitates Budam et Pestinum absque metu intolerabilis Danubii exundationis... solidi erigi possit... (Pestini et Cassoviae, 1784); Exacta Tabula Planimetrica ... Facient telluris ... inter Danubium et Tibiscum ... exhibens; Cum propositione Navigationem Danubialem cum Ti- biscale per erectionem canalis navigabilis... connexionis (1791). Irodalom: Tooth János: Kiskunhalas város története 1861.33.; MÉL 1967. 91-92.; Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban. VII. A kecskeméti levéltár. Bp., 1967. 681. 688.; Bánkiné 2001. 114-115., színes melléklet; ÚMÉL 2001.326-327. Sz.S. Balla Antal (Kkh., 1886. ápr. 28. - Bp., 1953. nov. 22.) Kiskunhalas város nemzetgyűlési képviselője 1945 és 1947 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Balogh László (Tiszaföldvár, 1844-1904) egyházi énekvezér, főgimnáziumi ének- és zenetanár. Középiskolai tanulmányait Szarvason végezte el. Tanítói oklevelet Nagykőrösön szerzett.
