Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 155 Pedagógusi pályáját Szolnokon kezdte, mint nevelő. Innen Szabadszállásra került a református egyház tanítójának. Két év múlva Szekszárdra került orgonistának és kántornak. 1868-1874 között látta el ezt a feladatkört. A kkh-i református egyház 1874-ben választotta meg orgonistának, illetve énekvezémek. Óraadói minőségben 29 évig tanította a halasi református Főgimnáziumban az egyházi és világi éneket és némi zeneelméletet. A gimnázium énekkara vezetésével állandó szereplője volt városi egyházi rendezvényeknek. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 19031904. G.Á. Bangó Péter (Pető) (Kkh., 1824. febr. 3. - Arad, 1853.) író, ügyvéd. Református gazdacsalád gyermeke. Iskoláit Fíalason és Debrecenben végezte. Jogi tanulmányainak befejezése után Aradon lett ügyvéd. Debreceni tartózkodása alatt Petőfi Sándor is felkereste. Amikor Petőfit nem választották meg 1848-ban Szabadszálláson képviselőnek, Bangó Péter írta meg a költő petícióját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején honvédként szolgált. Kovács Ágoston kormánybiztos titkáraként dolgozott, és az Arad című első helyi politikai lap szerkesztője, kiadójavolt. A szabadságharc után elfogták, kötél általi halálra ítélték, de végül kegyelmet kapott. Egy ideig Kkh- on élt a rekettyepusztai gazdaságukban, teljes visszavonultságban. Első verse 1843-ban jelent meg a Regélő Pesti Divatlapban. A korszerű epos című munkájáért a Kisfaludy Társaság 1843-ban dicséretével, A nagynak és fennségesnek fogalmáról című, széptani kérdésre írt dolgozatáért pedig 15 arannyal jutalmazta. Költeményei 1846 és 1852 között néhány prózai dolgozatával együtt az Életképek című lapban jelentek meg. Aradon halt meg harminc évesen 1853-ban. Művei: A korszerű epos; Nagynak és fennségesnek fogalmáról; Nemzeti naplopók; Töredék széptani naplómból. A dalról. Emlékét utca őrzi. Irodalom: MÉL 1967. 105.; Szinnyei 1891. 521.; Nagy Szeder István 1936. 83.; Nagy-Czirok László-Vorák József 1965.359. Gy.A. Baranyi László (Kiskunmajsa, 1897. febr. 13. - Kecskemét, 1967.) római katolikus esperes, plébános. Édesanyja Fölföldi Rozália, édesapja Baranyi Balázs. Kalocsán érettségizett, az első világháború idején hadba vonult, az orosz, román és olasz harctéren küzdött. 1918-ban mint hadapród szerelt le. Ezután Kalocsán és Vácon végezte el a teológiát. Pappá szentelése 1921-ben történt. 1927-től 1933-ig Kiskunhalason volt gimnáziumi hittanár, majd 1933-tól 1944-ig plébános. Halasi működésére a sokoldalú és színvonalas lelkipásztorkodás jellemző. A város belterületén és a tanyavidék több helyén 1935- ben ferencesekkel, 1942- ben jezsuitákkal tartott népmissiót. Halasi működése idején történt a polgári leányiskola és az apácazárda felépítése, valamint a templom bővítése. A templom számára három új oltárt ajándékozott. Mogyoródi címzetes apát lett 1940-ben. 1944-ben Halasról Kecskemétre távozott, ahol 1967-ben bekövetkezett haláláig plébános volt. Emlékét emléktábla őrzi. Irodalom: Pestvármegye Adattára: IV. Egyházak, intézmények és személyek adattára 1935.; A kiskunhalasi Rom. Kát. Egyházközség levele a város hatóságának 1933. okt. 2.; Gacsári Kiss Sándor. 1991. 53-54. Kép: TJM 16757. L.Gy. Barina Vendel (Ruthen) (Kkh., 1834. okt. 20. - Tápiógyöre, 1875. aug. 3.) költő, plébános. A gimnázium hat alsó osztályát Halason végezte, akkor lépett egyházi pályára, s mint kalocsai papnövendék Pécsett végezte el a gimnáziumot, később a váci egyházmegyébe került. 1857-ben szentelték pappá, majd segédlelkész lett Tápióbicskén. 1870- ben Tápiószentmártonba nevezték ki plébánosnak, 1875-ben pedig Tápiógyörére. Már papnövendék korában jelentkezett verseivel és elbeszéléseivel, amelyek a Családi Lapokban, a Magyar Néplapban és a Katolikus Néplapban jelentek meg. Eleinte vallásos témájú költészettel foglakozott, majd fokozatosan világiasabb lett, s hazafias költeményeket, dalokat és népies elbeszélő költeményeket írt. Humoros levelei jelentek meg az Idők Tanújában több éven át. Hátrahagyott költeményeit Gyu- rinka Antal nagykőrösi esperes rendezte sajtó alá. Művei: Költemények (Kalocsa, 1859.); A főispán családja (regény, Pest, 1861); Fehér Bandi (Pest, 1865); Újabb költemények (Pest, 1866.); A végrendelet V. ki mint vet úgy arat (Pest, é.n.); Isten ujja V. egy szegény család története (népirat, Esztergom, 1868). Kuthen hátrahagyott költeményei (Nagykőrös, 1888.). írod.: Szinnyei L; Pallas nagy lexikona. XI. 1895. H.E. Bartek Lajos (Esztergom, 1857 - Kkh., 1917. aug. 7.) természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanár. Esztergomban végezte elemi és középiskolai tanulmányait. A kegyesrendi tanító rend tagjaként szerzett tanári oklevelet Bp.-en, a tudományegyetemen. 1882-ben Kecskeméten kezdte tanári pályáját, majd Vác és ismét Kecskemét voltak működésének állomásai. 1908-ban kilépett
