Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 10. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai
Paprika János, Paprika István és Paprika Miklós. Mindhárman szerepelnek redemp- tusként a Liber Fundiban és a Halason élő nemesek 1761. évi lajstromában.28 A 20. században a mártír sorsot élt halasi ügyvéd, Paprika Antal tette híressé a Paprika nevet. A paprika termesztéséről híres Kalocsai Sárközben a Paprika családnév Csanád helységhez köthető. Csanádon fordult elő először 1703-ban, a magyar hatóságok által készített török utáni első jobbágynévsoros összeírásban.29 Az amerikai eredetű paprika íuszemövény Balkán felől érkező paprika megnevezésének első magyar- országi írásos emléke szótáraink szerint 1748-ból származik.30 A korai paprikatermesztéssel valamiképpen összefüggő Paprika családnév legkorábbi magyarországi előfordulását pedig Kázmér Miklós hatalmas családnév szótára, valószínűleg az 1720. évi országos összeírás Csanádi adatai alapján, 1720-ra teszi.31 Ettől csaknem két évtizeddel korábbi a Paprika Istvánra vonatkozó 1703. évi csanádi adat. A Paprika nemzetség Csanádon gyorsan szaporodott. 1720-ban három, 1725-ben négy Paprika nevű jobbágyot vettek számba a faluban.32 Az 1770-ben készült csanádi úrbéri tabellán nyolc Paprika nevű jobbágyot tüntettek föl.33 Valamennyien a helyi parasztság jobb módú rétegéhez tartoztak. Került csanádi bíró is a Paprikák nemzetségéből.34 A csanádi és a halasi lakosság hajdani népi kapcsolatainak kutatásában fontos szerepet tölt be a ritka Paprika családnév Csanádról Halasra kerülésének feltételezése. A kérdéskör megnyugtató megválaszolásához közelebb vihet bennünket a 1747. évi harkai határper egyik vallomása. A sok tanút felvonultató perben megszólalt Paprika János 30 éves csanádi lakos is, aki elmondta: „... Három Esztendeig lakossá lévén ezen Tanú Halasnak, Balog hegyét jól tudgya, ...mivel közel hozzá kaszállottis Halasi Egyed István Sógorával... ”.35 A vallomásban emlegetett Egyed István valószínűleg azonos volt azzal az Egyed Istvánnal, aki 1744-ben és 1749-ben a főbíró tisztségét töltötte be Halason.36 A kalocsai érsek egyik csanádi jobbágya, Paprika János tehát feltehetőleg egy halasi redemptus gazdával állt közeli rokoni kapcsolatban. Ez a „sógorság” gyakori látogatásokkal, esetleg több esztendős, tanulmányi célú, tapasztalat-szerző csere-szolgálatokkal járhatott együtt. 1731-ben a kalocsai érsekség vizsgálatot folytatott arról, hogy bizonyos érseki falvakból kik költöztek el a 18. század első évtizedeiben uradalmon kívüli területre. A megszólaltatott csanádi tanúk is felsorolták eltávozott hajdani „falusfeleiket”. A megemlítettek között szerepel Nyékre távozott Paprika is, de az elköltözöttek többsége Halasra ment. A halasivá lett Csanádiak között van Paprika nevű, ami jó adalék a halasi Paprika családnév csanádi eredetének feltételezéséhez. Tanulságos a Csanádi tanúk 1731. évi vallomásának halasi vonatkozású részét szó szerint idéznünk: „Paprika Miska szökött el Nyékre in Anno 1729. Paprika András in Anno 1729- Halasra, Bor Mihály szökött el in Anno 1729 Halasra, Molnár Mihály is Anno 1730 aratni menvén, maradott Halason”.31 398
