Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
rendeletével ellenkezőt cselekedni nem lehet, nem szabad...” Majd arra is figyelmeztette Halas vezetőit, hogy a kiskun lovasoknak a „Kunhatárból” való kimozdítása csak az ő engedélyével történhet. Amikor aztán Batthyány Kázmér március 13-án követelte a lovasok Szabadkára küldését, a halasiak siettek értesíteni Balajthyt. Balajthy Vendel szerint a rendeletnek „hódolnunk kell, nincs is egyébb mód mint valamint Halas úgy más Kun Közönségek is e csapat helyét hon maradt Nemzetőrökkel kipótolja.”198 A kiskun lovasok tehát Szabadkára vonultak, majd részt vettek a Bácska felszabadításában. Szekér József százados levelei szerint az egység március 20-án még Szabadkán volt, április 16-án Újvidéken állomásozott, április 20-án pedig Óbecsére került.199 1849 tavasza Az ellentámadásba lendülő honvédcsapatok április 3-án elfoglalták a szenttamási szerb tábort. Az ott talált harangokat Szabadkára szállították, hogy azokból ágyúkat öntsenek. Ennek kapcsán merült fel Halason az a feltételezés, hogy a harangok között talán fellelhető a városé, amelyet még a Rákóczi-szabadságharc idején vitték el a Halast megtámadó rácok. Állítólag a 18. század végén halasi polgárok látták a harangot Opován, most pedig a Halasra menekült délvidéki lakosok állították, hogy az - melyen a városi egyház neve is olvasható - Szenttamás egyik tornyában van. A képviselőtestület ekkor elhatározta, hogy levélben kérik fel Batthyány Kázmért, hogy amennyiben Szabadkán fellelhető a halasiak régen elveszett harangja, úgy azt a város visszakaphassa.200 Batthyány április 9-én válaszolt a halasiaknak, hogy Szenttamásról 8 harangot hoztak el, kérte a várost, hogy küldjenek néhány polgárt, akik megvizsgálnák azokat.201 A város Révész Györgyöt küldte Szabadkára, aki azonban arról volt kénytelen beszámolni, hogy „városunk ez előtt másfél századdal elrablott harangjának semmi nyomára nem találtak.”202 1849 áprilisában nem csak a Délvidéken, hanem a főhadszíntéren is megindult a honvédcsapatok támadása. A tavaszi hadjárat sikerei végleg megszüntették Halas fenyegetettségét. A főhadszíntéren működő honvédség támogatását szolgálta Asbóth Lajos ezredes parancsa, mely szerint a Kiskunság lovas nemzetőreinek Lac- házán kell összegyűlniük. Az erről szóló értesítés április 29-én érkezett Halasra, annak azonban nincs nyoma, hogy a város elindította volna a lovas nemzetőreit.203 Kossuth szóbeli rendelete alapján április folyamán új jászkun főkapitányt kellett választania a kerületeknek. Halason április 18-án Illésy Jánost javasolták a főkapitányi székbe. Az 57 jelen volt képviselő közül 32-n szavaztak Illésyre, míg a többi szavazat megoszlott a további két jelölt, Kálmán Sándor és Balajthy Vendel között.204 Kossuth nemcsak a főkapitány választásról, hanem az újoncozás megindításáról 88
