Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben

tokát nyújtani szíves leend a felterjesztett vádakra nézve: nem fog késni e közönség is azonnal sérelmei előmutatásával, melyek őt közelebbről sújtották.”

Március utolsó napján ismételten népgyűlést tartottak a városház udvarán. A kül- és beltanács tagjain kívül az összegyűlt polgárság jelenlétében felolvastak egy körlevelet, melyben a nádori alkapitány a „jelen átalakulási korszak” rendjének és békéjének megtartására hívta fel a figyelmet. Továbbá felszólította a közönséget a pesti 12 pont megtárgyalására, a nemzetőrség felállítását megvitató közgyűlés összehívására, valamint küldöttségválasztásra. Mint tudjuk, e pontokat már jórészt megfontolták a halasiak, s erre utaltak a körlevelet követő határozatukban is. Az „egybegyűltek közakaratja” szerint id. Pap Sándor orvost és itj. Szuper Józsefet jelölték a város képviselőinek, s programként a következőt szabták meg: „... amit a város jóléte, s a polgárság szabadsága s csendes egyetértésben tartásra nézve, üdvösnek látnak, azt kívánni erélyesen munkálkodjanak.”8

Közben a tanácshoz egyre sűrűbben érkeztek a lelkesítő és csatlakozásra felszólító levelek. Április 2-án Baja küldte el kilenc pontba foglalt kívánalmait pártolás céljából. A halasi vezetőség ekkor még azonban nem tartotta aktuálisnak a követutasítások bajaiak által óhajtott kidolgozását.9 Úgy látszik, annál inkább hatott a Jászkun Kerület központjából, Jászberényből postázott és azonnali életbeléptetésre szükségesnek tartott 11 pontos követelés, melyben sürgették a rendre ügyelő választmány, a nemzetőrség megszervezését, a szóbeli bíróság működtetését, az országgyűlési követek visszahívását, s a nyilvánosság érvényesítését: a közérdekű tárgyak köröztetését stb. Foglalkoztak gazdasági kérdésekkel is, mint például az elavultnak ítélt gazdálkodás haszonbéri rendszerre való átszervezésével, valamint az ipar és a kereskedelem fejlődését gátló intézkedések megszüntetésével.10

Április 9-én a kortársak állítása szerint „több százakat haladó polgárok” jelenlétében tett jelentést Pap Sándor orvos és itj. Szuper József jegyző a Jászkun kerületi közgyűlés napirendi pontjairól, melyek közül az egyik konkrét változásokkal (Szluha Imre főkapitány leváltásával) is foglalkozott. Ugyanitt kilátásba helyezték - a később oly nagy vitát kiváltó - Páka pusztai gazdálkodás megszüntetését is. Ennél fontosabb volt azonban a nemzetőrség felállítását, a csend, a béke fenntartása céljából szerveződő választmányok kijelölését szorgalmazó határozat, s annak is egy, mindeddig szokatlan része: „kijelentvén azonban, hogy azok közül a népnek, amelyikhez bizodalma nincs, helyette mást választhat, s e választmány számát 24-re szaporíthatja.”11 „Többször nyilvánvaló helyesléssel” fogadták a feladatot, s rögtön, felkiáltások alapján megválasztották a „csendre felügyelő választmányt”, melynek tagjai a következő személyek voltak: Babó Mihály, Berky János, Bikádi Benedek, Deák Péter, Egyed János, Farkas Sándor, Gál András, Király Gy. Mihály, Kis Sándor, Kolosváry István, Kun István, Kurka József, Pap Richárd, Pázsit Sándor, Péter Antal, Révész György, Spühler Vilmos, Szentpétery Gergely, Tegzes Imre, Tóth József, Jakab János, Józsa Gergely, Vájná Mihály, Vég István.

53