Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
Csikóstól Sutrik nevűtűi, tehát azon deres kanczát bizonyos Szegedi Gulyás bujtár Pista nevű (a’ ki amint hallom SztMárián vagyon fogva) N. Bács Vármegyében situált Ivánkái pusztán mint egy erőszakkal tőlem el csalta, adván érette egy egérszőrű paripát mely paripát amint hallom KunSzMiklósról lopott volna el, ezért gyanússágban keveredvén én is megfogattam... az egérszínű paripát Szegedi Pusztán Lencse nevű Gulyásnak öregbik bujtárjának Pista nevűnek adtam el 41 forintokért.”134 A Győr megyei Kajáiról való Magyar Péter hét esztendővel ezelőtt jött Szabad- szállásra, ahol egy évet béresként, kettőt gulyásbojtárként töltött. Aztán Bajára ment gulyásnak, majd betyárkodott. A következő ősztől Szent György napig a kiskőrösi szilaj ménes mellé szegődött. Állandóan úton vannak a göbölyhajtók, a kereskedők hajtólegényei. A 18. század közepén még gyakran találunk olyan gazdákat, akik maguk is járnak a vásárra marhát adni-venni. A kereskedésre összefognak. E családok életét jelentősen befolyásolja az állatokkal való törődés, a vásárra járás és a kereskedőtársak, a hajtők között kialakult munkarend. Ehhez tőke kell, valamint egymás iránti bizalom. Az állatok ismerete mellett jól kell tudni tájékozódni az utakon, ismerni kell az alkudozás minden fortélyát. Ennek ellenére is megtörténik, hogy a kereskedőtársak között megromlik a viszony, főleg akkor, ha a vállalkozás balul üt ki. Kecskemét, Pest vásárain fordultak meg leggyakrabban, de jártak Jankováczra, Bajára, Pécsre és Szekszárdra is. Az állatkereskedelem útvonala Halason vezetett keresztül. így Bács megyei, más nemzetiségű göbölyhajtókkal is találkoznak a halasiak. 1759-ben egy göbölyhajtó társaság tagjai: Tivadar Péter, Kraiván Sándor hadai (Bács megye), Preszcsányi Koszta iklári (Erdély) származású, Zachariasztreb szebeni (Erdély) ifjú verekedett össze a kecskeméti vásárról jövet a tázlári vendégfogadóban.135 A váci vásáron eladva a marháikat, ugyancsak Halason keresztül vezetett az útjuk azoknak a rácoknak 1745-ben, akik látták, hogy egy törököt kifosztottak, egy görög kereskedőt itt öltek meg. A Muszta Basa fogadott kocsisa temerini rác volt, az előttük menő kocsin hopodiczai (hrszpodicai) rácok ültek. Angyelko karlováci görögöt végül Halason temették el.136 A forspont is utazásra szólította a halasiakat. 1759-ben például sót szállítottak Szegedről, fát Dorozsmáról. A forspontosokat kirendelt magistrátusbéli és tizedesek irányítják. A „közönséges város szükségére Dorosmáról többekkel együtt Székely Ádám Ur szekere is hajó darabokat hozván ... indulattya szerént a’ Város Piaczán Ország uttyába akadálynak parancsolta cselédjei által le hánni.” - fogalmazzák meg ellene a panaszt.137 A halasi ifjakat tanulni Pápára, Sopronba, Pestre és Debrecenbe küldték, mint arról már fentebb írtunk. Az elöljárók generális és partikuláris gyűlésekre mentek Jászberénybe, Kiskunfélegyházára és a többi kiskun helységbe. Főleg a redemptios ügyek kapcsán megfordultak Bécsben, és ugyancsak hivatalos ügyeket intéztek Pesten. Mivel a város elöljáróságába bekerült nemesek párválasztási szempontjai 464
