Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
3 tutzet Sárga Szeg a x 30 1 30 Summa f 9 xr 29 Ezek a textilek minden bizonnyal a halott felöltöztetéséhez, valamint a szemfedél és más halotti lepel elkészítéséhez kellettek. A koporsót 4 szál deszkából (2 flór. árú) 1 fi 15 xr-ért csinálták meg. A temetésért a Tiszteletes Prédikátor Urnák 1 fi. 90 xr- t, fizettek. A Rektor Ur 20 xr-t, a Deákok 14 xr-t kaptak bizonyára az éneklésért. A Harangozónak 17 xr-t fizettek azért, hogy meghúzza a harangot. A temetést tor követte, amely ugyancsak költséggel járt, mégpedig: Husért fl 2 Szalonnáért X 29 Borsért X 7 Sóért X 5 Kása 7 icce X 12 Bor volt 2 Ako 4 Kenyér 5 A feljegyzésből azt is megtudjuk, hogy „Negyedfél hétig volt beteg addig minden étzaka elégett 4 szál gyertya, /amely 1 fi. 40 xr-ba került/ és a Szenvedésünk. Ezen kívül magamnak idehaza kellett lenni, hogy a hitvesem nem bírt véle, embert kellett osztán fogadni 3 hétig melynek minden napra fizettem 1 márjást, melly tészen 6 fl. így a háznál való költség Idest 31 fi 58 xr.”101 1761-ben Orbán Istvánná halálakor vagyona számbavételéhez megkérdezték Buda Szabó Mihály hitvesét - akivel 15 esztendeig kereskedett, „hol Diót, Mogyorót, s egyéb Gyümölcsöket árulván”, - neki a következőket mondotta néhai Orbán Istvánná: „No Kata Néném, van már hálá Istennek 90 forintom el téve, de nem mondom senkinek is, mert ha öregségre jutok, abból kell élnem, nem bízhatom a’ fiaimhoz, mert azok is Szegények, engem nem tarthatnak.” Halála előtt negyed nappal elmondta a tanúnak, hogy temetésének solenitására (megtartására) 12 forint félre van téve. A másik tanú Kispeti Balog István özvegye Orbán Susánna pedig úgy nyilatkozott, hogy Orbánné azt mondta: „ha hirtelen halálom történne néktek most mondom hogy az Eklésia számára 10 forintokat, Tiszteletes Prédikátor Uramnak egy Aranyat, Oskola Mesternek 1 forintot, harangozónak 1 Márjást adgyanak, fél mázsa húst torára hozzanak.102 1760-ban Csete Pap Sámuel 3 tavalyi ökröt hagy „takarítására”.103 Bacsó István halálakor a torra 1762-ben levágtak egy tavalyi marhát.104 A halotti tor általános étrendje minden bizonnyal a marhahúsból készült étel volt. A torokon számosán jelen lehettek, amelyre a felhasznált hús mennyisége is utal. Ilyenkor a rokonok segítettek a házkörüli teendők ellátásában. Buda Szabó István 24 éves legény is jelen volt „Buda Szabó Mihály Uram házánál - emlékezik vissza Kozma János felesége Buda Ilona 61 esztendős - Látta a Tanú hogy mikor már hivatalos vendégek a torból eloszlottak, a székeket, kulacsokat számon adott volna /számolta, rendezte/.” „Tisztességet akartam tenni az Atyámfiának.” - magyarázta jelenlétét a legény.105 458
