Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században

miért tánczoltál a’ Tázlári Vendégfogadóba...”38 A férj és a feleség kapcsolatára utal az egyik meny, amikor elmondja, hogy mivel az apósa kedvezni akart neki - „egy borjút és egy tavali üszőt számomra billegzett - megtudván Mostoha Anyám Asszony minémü irtóztató gyűlöltségben vala édes Atyám urammal ezen dologért, úgyhogy három egész hétig egy tálbúi nem evett édes Atyám Urammal...”39

Erdős Istvány felesége, Kis Borbála bepanaszolta Borbély Török Ferencnét, aki a nála szolgált testvére „szolgálatidnak bérit, pénzit ’s ruháját nem adta ki”, sőt mint írja: „engemet kurvának, huntzutnak szidott, az útza halatára és meg taszított, verni is akart, amelyet megtudván Férjem Erdős István az últa velem mind ez óráig egy tálból sem eszik, addig nem is akar enni míg magamat a kúrva név alul meg nem tisztítom.”40

Férfi, női ideál

A város elöljáróságának (birtokos, értelmiségi családok) férfi és női ideálja is kibontakozik előttünk. Fontos, hogy a férfi jó, szorgalmatos gazda legyen. Szüry Eászló „mind famíliájára, mind Tudományára s testbeli állapotjára jeles ifjú.” „Szorgalmatos és tüzes Gazda lészen belőle - mindenre születni kell.” „Elmebéli Tehetségeire nézve magát mindenek előtt kedveltetni tudó, testes, állására nézve egy valóban jeles ember. Magát vagyonára nézve is jó állapotba tette, testvérjét s annak gyermekeit sokat segíti, ruházza, táplálja, kár, hogy eddig nem házasodott meg. Jó keresztyén.” „Házamnak és Famíliámnak jó Famíliákkal való Jövetel által nagyobb díszt és becsületet szerezhessek.” - fogalmazta meg tervét fiával kapcsolatban az apa. Keserűen tapasztalta azonban, hogy fia, Péter Zsigmond (a későbbi kiskun kapitány) „hírünk és akaratunk és tudásunkon kívül egy Helybeli Személybe beleszeretvén azzal annyira vitte esmeretségét, hogy nem ügyelvén nékünk Szüléknek sem szép szóval való kérésünkre, sem keményebb fenyegetésünkre ’s ellenállásunkra, ’s más okos és Jó Emberek tanátsára, állandóan feltette magában, hogy azon Személyt magának Feleségül elveszi, a minthogy akaratunk ellen meg is kérte, de az azzal gyalázta meg, hogy kosarat adott neki...”41 Az apa szemlélete mit sem változott, pedig annak idején ő is húzódzkodott az ellen, hogy elvegye azt, akit kiszemeltek a számára. Végül beletörődött a családi döntésbe, mert belátta (félárvaként) „hogyha Édes Anyámnak és a Testvéremnek ebbéli akaratját és kívánságát nem tel- lyesítem ’s valakit ollyast veszek el magamnak soha vélek békességgel meg nem lakhatom.”42 Lányát egy nagy tehetségű, birtokos család fiához adja férjhez, akiről azonban később kiderül, hogy csaknem mindene zálogban van. Reménykedik benne, hogy „esze után nagyra ment szegény legénynek példájára leányunkat eltarthatja és még jobban meg fogja becsülni”. Utólag azonban csalódottan megállapítja, hogy „nem annyira leányunk, mint a vagyon tetszett neki.” Az értelmiségnél a jó állás korrigálhat egyéb (pl. testi) hiányosságot. „Alacsony, bágyadt színű, de tanult, jeles okos ifjú, aki ha él és kivált applicatiója (hajlandósága) lészen a Famíliának

444