Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században

a Mátkámnak fejébe kerestem,”30 Ezek az adatok az udvarlás rejtelmeire utalnak, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy éppen olyan esetek, amikor a szülői irányítást már nem fogadták el a fiatalok, illetve szolgálóként, szolgaként már nem a vérszerinti családban éltek.

Általánosnak tekinthető, hogy a kiscsaládon belüli életvitel, a munkamegosztás, a sérelem, a büntetés - hacsak nem rendkívüli mértékű - a házon kívüliekre, más csoportokra, a hatóságra nem tartozott. Az apa irányító szerepét a családtagok elfogadják. A családfő a család illetve a család egyes tagjainak nevében lép fel. A férj a feleséget ért sérelem miatt gyakran fordul a bírósághoz.

Különböző írásokban találunk utalásokat a házastársak egymáshoz való viszonyára. „Takács Pap Sámuel 1760-ban feleségét azzal vádolta és mocskolta, hogy „midőn el vette Szűz nem volt volna.”31 „Bikit férjemmel. ... Az Uram csizmáját is megtisztítottam ... vacsora után pedig hivattam Bikit Jósefet hozzánk, hogy jön-e Nádat vágni.” A 22 éves legénytől a vallatok többek között megkérdezték, hogy hal- lotta-e hogy a „Gazda Asszony ... jelentette a’ férjének hogy fonóban menne a szomszédba ’s arra Bikit Gergely engedelmet adott.”32

1759-ben Harangozó Pál olyan ürüggyel ment Piacz Istvánékhoz, hogy nádat kérjen, mikor is ,,a’ Gazda a’ Házban fáradt lévén elszenderedett, a’ harangozó pedig kiment a konyhában”, ahol Piaczné mosogatott, akit paráznaságra biztatott. Tudakozódott „tehetne e’ valamit az Ura minthogy ollyan öreg, mellyre fatens felele: mennyen kend dolgára, mit csinál Kend ez már nem emberség ... Mi gondja k/endne/k reá hiszen nem kéri kendet annak tudakozására...”33 Néha előfordul, hogy arról szerzünk tudomást, hogy a feleség nincs megelégedve a férjével. „Az egyik háznál asszonyok összegyűlvén bor ital közben több szóbeszéd között Banga Pétemé mondotta, hogy az ő férje Szutyi, nyálos, nem olyan férjfiu kellene néki, mint a maga férje, hanem olyan mint a Torma János...” A másik tanú szerint Banga Pétemé azt mondta, „hogy olyan férjfiú kellene néki friss mind a Torma János, látta a Hagyma háznál is azért nyert, hogy friss volt, a Tanú feddette Bangánét, hogy talán nem szeretné a férjét, holott egy jó betsületes ember, de Bogár Judith arra felelt, szereti ő a maga férjét, de mások is mondják, hogy olyan szuszi nyálos, taknyós...”34 1761-ben „Túróczi János maga Hites feleségét Gyulai Ilonát kegyetlenül megverte és szörnyen kínozta... a férj kegyetlenségének egyéb okát nem adhatná, hanem hogy magánossan miért volt fejni az akolban...”35 „1762-ben Szabados József tulajdon Hitves Társsát Kultsár Susánnát éjczakának idején fegyverrel kergetni, ’s a felet említett Hitvesét rútúl tractálni bátorkodott...”36 Ihos Sámuelt azzal vádolják, „hogy a feleségét verés közben Basszomatta teremtettével káromolta...”37 Tóth Mihály a feleségével együtt volt a kecskeméti vásárban, de az asszonyt a tázlári vendégfogadóban otthagyta. Mikor hazaérkezett a következő beszéd zajlott le közöttük: „No ébatta teremtette megjöttél; arra a’ Felesége felelt: megjöttem, de miért hagyott el Kegyelmed; ide haza azt mondotta Kegyelmed, hogy a Sós Tónál hagyott Kegyelmed engemet feredni; erre ismét Tóth Mihály mondotta... azért hagytalak el, hogy

443